A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

15

Január 30 - A NÁZÁRETI ZSINAGÓGÁBAN NE MONDJ ELLENE ISTENNEK!

A szentmise olvasmányai: Jer 1,4-19: „ Veled vagyok, és megszabadítalak.” lKor 12,31-13,13: „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek."

Lk 4,21-30: „Ma beteljesedett az írás, amit az imént hallottatok."

Jézus fellép Názáretben, és olvasásra jelentkezik. A felolvasott prófétai szakaszt magára vonatkoztatja. Ámultak bölcsességén, majd lelkesedtek is a szép igék hallatára. A végén mégis kiűzik, és le akarMaa ják taszítani a meredekről, amelyen városuk épült. Itt nőtt fel szemük láttára. Itt játszott mint gyermek, itt segédkezett Józsefnek mint ifjú. Hozzájuk hasonló kétkezi munkásember volt: az ács.

★ ★ ★

A magaslat, amelyen Názáret épült, csodás kilátást biztosított. A nép múltjába vissza, és

a Jézus által hozott jóhír jövőjét illetően.

Látta Ezdrelon síkságát, és a messze távolban a Kármel csúcsát. Debóra és Bárák, de Gedeon is ott vívta meg győztes népmentő harcait. Saul és Jósiás ott esett el. Jezabel bűnös vérét ott nyalták fel a kutyák, és ott öldöste le Illés a Baal-papokat.

De túl a nemzeti történelem véres vagy dicsőséges emlékein — Galilea, a pogányok Galileája a népek országútja volt. A három hatalmas úton menetelt a történelem. Dél felé a zarándokok vonultak Jeruzsálembe. A nagy úton, dél és észak között vonultak a karavánok, vagy a világhatalmak: Egyiptom, Asszíria, majd Nagy Sándor és a rómaiak seregei. Kelet felé a légiók meneteltek a birodalom távoli határaira, vagy a karavánok Arábia felé. Ebből a pogányok Ga- lileájából fény támad. Nemcsak a választott nép javára, de az egész világ üdvösségére. Az igazságra és szeretetre éhes népek meghallják majd a szívet-lelket betöltő hírt, a Jó Hírt, amelyet Ö hoz. Megtisztulnak bűneiktől az ő vérében, mint a szíriai Námán megtisztult a Jordánban, mint a pogány özvegy Szareptában megmenekült az éhhaláltól.

★ ★ ★