A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

122 1. „TALÁLKOZTAM VELE” Ö jobban tudja nálam Ki nekem Jézus Krisztus? Neki kellene válaszolnia, mert Ö job­ban tudja nálam, mit is jelent valójában nekem... Az a valaki ő, aki el­len sokszor harcolok, akivel szembeszegülök, visszautasításokkal, sőt hirtelen pálfordulásokkal — és mégis szenvedélyesen védelmezem, és néha szeretem. Miért? Ő tudja egyedül! Legtöbbször észre sem ve­szem, de ő küzd bennem a sötétség, a kétségbeesés, a magányosság, a leghevesebb ellentmondások, a halálfélelem ellen — és végül is ő lesz az erősebb. ...Alapjában véve ez nekem Jézus Krisztus: ez az „arcátlan” győzelem: az életé a halálon, a világosságé a sötétségen, minél kétség­beesettebb a helyzet, annál inkább! Orvostanhallgató, Párizs Kihez mennénk? Számomra Jézus Krisztus az, aki előttünk járt az éjszakában: beleegyezett, hogy megossza emberségünket az Olajfák kertjének ha­láltusájában és a Kereszt végső elha- gyatottságában. Ez a szörnyű kiál­tás, amely keresztül hatolt a száza­dokon, és ma is visszhangzik szí­vünkben, ez a talányos kiáltás néha megremegtet. Igen, Isten valóban olyan lett, mint én! Csakhogy hiszek a meglepő újságban. Tudom, hogy az Úr feltámadott. Azért amikor a szédületnek, a kételkedésnek és a gyanakvásnak ebben az idejében Reá gondolok, önkéntelenül is Péter szava merül fel a szívemben és tolul az ajkamra: „Kihez mennénk, Uram?” Mert a világot izgalomban tartó tanok és ideológiák zajongá­sában semmi biztosat nem látok. Csak Nála vannak az igazság igéi. Egyedül Ő adja nekem az Eletet... P. C. 47 éves hivatalnok, Párizs

Next

/
Thumbnails
Contents