A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

117

let a szerkesztőbizottság tagjainak személyes jóbarátja írta. Talán nem szánta ebbe a rovatba, de szívesen közöljük, magunk és mások gyönyörűségére. Hátha mások is sokallják a vaskalapotl

„Sajnos, nem újítom meg előfizetésemet A Szív újságra. A látásom igen gyenge. Én már 88 éves vagyok. A jó Isten minden nap visszavesz valamit. Áldott legyen az ő szent akarata!" (Manitoba, Kanada.)

„A Szív magazint nagyon szeretem, csak az a baj, sok helyen apró a betű, és én 86 éves vagyok, a szemeim igen gyengék. És kérem elnézésüket az írásomért, de az ujjaim is gyengék, most december 28-án megyek velük operációra. Hálás köszönettel!" (Staten Island, USA.)

„A Szív magazinhoz annyit szeretnénk hozzászólni, hogy régebben szebb olvasmányok voltak benne. Azt más is írta, igaz? Aztán akik annyira dicsérik, mint az a svájci hivő, gyakorló, áldozó asszony /vö. 1982,444-445/: miért nem írta a nevét is alá? Ugye nem volt neve? Sajnálom. Kár volt azt az írást annyira feldicsérni, a férfi és a nő összehasonlító lélektanáról." (Indiana, USA.) Minden olvasó — egyetlen egy kivételével/1982,350/ —, akitől idéztünk, névvel és címmel ellátott levélben fordult hozzánk. Azzal a svájci asszonnyal a szerkesztő váltott is levelet. Ebben a rovatban következetesen ahhoz tartjuk magunkat, amit 1982-ben a 351. lapon néhány záró megjegyzésben írtunk.

„Isten kegyelméből betöltöttem a 86. évemet. Elolvasom a megjegyzéseket is, amelyeket beküldenek." Fájlalja, hogy egyes Szív-olvasók olyan támadólag írnek cikkekkel kapcsolatban, amelyeket nem értenek meg, vagy amelyekkel nem értenek egyet; egyesek azzal fenyegetőznek, hogy másokkal is lerendeltetik a lapot. „A Szív újságból kellett megtudnom, hogy Mária nővér meghalt. /1982, 401./ Ismerős volt. Amikor ketten megjöttek Magyarországról, és kiszálltak a hajóból öt dollárral a zsebükben, elkerültek Saskatchewanba. Mentek a főtisztelen- dővel nagybeteghez gyóntatni. Bement egy házhoz megkérdezni, hol keressék, és közben azon gondolkodott, most hogy szóljon /talán mert még nem beszélt angolul/. Belépett azzal, amit tudott: Dicsértessék a Jézus Krisztus! A szegény asz- szony sírva ölelte meg: Isten hozta, ha magyar szóval köszönt! - Az itteni bükkfanyelvet én sem értem." (Ontario, Kanada.)

„Köszönöm, hogy közöltétek a kis Tünde életrajzát. Ismertem őt személyesen. Valóban nagy egyéniség volt. Az lenne a kérésem, hogy ha lehetséges, küldj azokból a számokból legalább 2—2 példányt a mama címére." (Magyarország.) így tudtuk meg Tünde szüleinek címét, és a kérést természetesen szívesen teljesítjük.

„Említette több olvasó, hogy jó volt régen az utolsó vagy első A Szívszámban évi naptár a nevekkel. Jó lenne missziós híreket is hozni: tudják meg az olvasók, hogy van Formosa, Japán, Fülöp-szigetek." (Québec, Kanada.)

Hibaigazítás

A formózai misszióból hívták fel figyelmünket arra, hogy az idei januári szám 46. lapján a szerkesztő nem szerencsésen egészítette ki P. Vajda Tibor misz- sziós beszámolóját. A kínai szótár kiadásával kapcsolatban a helyzet az, hogy a budapesti Akadémiai Kiadó a kínai—magyar szótárt kiadja, és a magyar—kínai rész kiadását sem vetette el, csupán bizonyos feltételekhez kötötte, amelyeknek a teljesítése előreláthatólag csak idő kérdése. — A szerkesztő a januárban közölt hírt teljesen illetékesnek és megbízhatónak tűnő forrástól kapta.