A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

96

„Sajnálva tudatom soraimmal, hogy szüntessék meg továbbra A Szív újságot, mert az évekkel nagyon elgyengültek a szemeim. 84 éves vagyok, amiről nem tehetünk. Sok örömöm volt ennyi hosszú ideig olvasni, és lelkileg is boldog voltam, mert jó és szép emlékem maradt velük. Ezek után köszönöm a sok fáradságot, és kívánok mindnyájuknak áldott karácsonyi ünnepeket és boldog újévet, jó egészséget. És imádkozzanak értünk." (Ohio, USA.) - P. Reisz Elemér, aki Magyarországon is meg külföldön is hosszú ideig szerkesztője volt A Szívnek, a jelenlegi szerkesztővel közös otthonban él (,egrokkant egészséggel). Mint nemrég mondotta, hosszú évek óta ma is hűségesen felajánl havonta legalább egy szentmisét A Szív olvasóiért, lehetőleg elsőpénteki szentmiséjét. Ezt a szokást, amelyre régebben a szerkesztők ígérettel kötelezték magukat, továbbra is fenntartjuk.

„Mellékelem az 1983-as előfizetésemet. De nem gondolja, hogy egy 76 éves nyugdíjasnak túl sok a 33%-os emelés? Ha mi, öregek, meghalunk, ki fizet elő lapjukra? A középidősek nem olvassák a lapot, mert nem is érdekli őket, és nem is értik már nagyon. Akkor már bizony nem soknak kell a magyar nyelvű Szív." (Ohio, USA.)

„Kérjük, ne küldjék ezután a magazint. Nem azért mert nem szeretjük, de itten az öregek kihaltak, a fiatalokat nem tanították még a katolikus iskolákban sem magyarul olvasni. Hát ha elolvasom, mit csináljak vele? Elégessem? ... A katolikus magyar papok igen lesüllyedtek, nem tanították a fiatal generációt magyarul olvasni sem . . . Isten velük és velünk is.” (Ohio, USA.) A kérdés persze nem ilyen egyszerű, és a helyzet sem annyira csüggesztő, mint ahogy olvasónk látja. De levele megérdemli, hogy mindnyájan elgondolkodjunk rajta

„A jó Isten áldását kérem mindnyájukra. A Szív tartalma valóban nagyon szép. Nekem különösen Orbán és Nagy Ferenc cikkei, akik rávilágítanak a Szent- írás helyes, valódi értelmezésére, a legkedveltebb olvasmányaim. Csak egy a hibájuk: csupán havonta jelenhetnek meg a helyzet adta körülmények miatt.” (Arizona, USA.)

Ketten-hárman szóvá tették, hogy előfizetésük még nem járt le, és mégis a megújítást sürgettük. A novemberi számban minden előfizetőnknek küldtünk borítékot, azoknak is, akik talán csak két héttel előbb újították meg előfizetésüket. Lapunk szerkesztése, az előfizetések nyilvántartása és a lap nyomtatása, postázása három különböző városban történik. Gyakorlatilag kivihetetlen feladat lenne, hogy csak azoknak küldjünk borítékot, akiktől az előfizetést sürgetni akarjuk. (Tulajdonképpen senkit sem sürgetünk.) Akinek az előfizetése rendben van, az a kiküldött borítékot tekintse tárgytalannak.

Egyéb levelek

„Igazán tudtam örülni, hogy lapjukban közölték Skóciai Szent Margit életét /lásd 1982,497-499/. Vannak, hála Istennek, a történelmünkben érdemes közölnivalók, és egyben vallásos dolgok is. A mi első szent királyunk, István, nem mindennapi ember volt, akár műveltség terén, akár vallásosság oldalán nézzük. Ha módjukban áll, közöljenek többször — ha röviden is — történelmi cikkeket, így láthatja minden magyar, hogy a múltunk nem szégyelnivaló." — Felhasználjuk az alkalmat, hogy két megjegyzéssel kiegészítjük a cikket. Réka vára, ahol Szent Margit született, Nádasd községhez tartozik. A skóciai zsinaton pedig