A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
95 térdeplek itt együgyű oltárod kövén — mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel kifúlva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan olyan megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már . . . Segíts, Balázs! Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Tejól tudod, mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet. . . S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. OLVASÓINK LEVELEIBŐL Előfizetések megújítása „Köszönet a sok szépért, ami A Szívben van, és szeretettel kívánunk szent karácsonyt és boldog új esztendőt a magyar jezsuitáknak, és külön P. Békésinek.” (Ohio, USA.) Hasonló értelemben sokan mások is írtak. Köszönjük az elismerést meg a jókívánságokat, és szeretettel viszonozzuk. „ Visszaemlékszem, míg a boldogult urammal együtt éltünk, nekünk ez a füzet régen jár, 35-40 cent volt. Igaz, sok idő telt el azóta." (Illinois, USA.) „Szeretettel küldöm az előfizetési összeget, sajnos, megint felment. Isten áldja meg Önöket!” (Connecticut, USA.) , fi agy on sajnálom, tovább nem tudom járatni A Szív újságot, mert a szemeim nagyon meggyengültek, nem látok olvasni. Boldog karácsonyi és újévi ünnepeket kívánva, maradok tisztelettel.” (Ontario, Kanada.) Olvasónk 10 dollárt mellékelt leveléhez.
