A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
564 A katolikus iskolák váljanak példaképpé a nevelés területén, az illetékes egyházi szervek pedig gondoskodjanak a nevelők méltányos bérezéséről. Osszák meg ésszerűen egymás között a munkát a nevelők, és arra is legyen gondjuk, hogy megfelelő továbbképzésben részesülhessenek. A katolikus családok is támogassák a nevelők munkáját. aknak fel kell készülniök arra, hogy önmagukban is képesek lesznek a katolikus iskolák fenntartására, ha ez szükségessé vagy legalábbis kívánatosabbá válik, a jelenben vagy a jövőben." „A katolikus iskolák folyamatos fennmaradása sok hagyományosan katolikus országban ezentúl is nagy mértékben a világiaktól fog füg- geni, mint ahogy létük a világiaktól függött és függ olyan sok fiatal egyházban." A dokumentum záró szava a világi hívekről mint az Egyház jövendő reménységéről emlékezik meg, akik arra kaptak meghívást, hogy az üdv rend munkatársai legyenek. Nagy Ferenc A MAGYAR ZSOLTÁR ZENEKÖLTÖJE Kodály Zoltán Kecskeméten 1882. december 16-án született. Legmegrázóbb művéhez, a Psalmus Hungaricushoz egy különben ismeretlen zseniális költő, Kecskeméti Vég Mihály zsoltárátköltését vette szövegül. „A fohászkodások közel négyszáz évvel ezelőtt (...) a magyar nemzetnek legmélyebbről fakadó hangjai voltak. Szenvedélyes hitviták, bibliai történetek, históriás énekek, a nyelvvel küszködő zsoltárfordítások s a reformáció más ezerféle megnyilatkozásán keresztül tört fel, elszórtan, bátortalanul, de annál megha- tóbb önkénytelenséggel ez a hang. Apró célzások a magyar viszonyokra, egy-egy panaszos sóhajtás az egész; s mégis itt kell keresnünk a magyar reformáció igazi belső életét, ebben a rettenetes erejű primitív lírában.” (Tóth Aladár.) Kodály 25 éves korában kezdett tanítani a Zeneakadémián, 28 évvel élte meg első nagy szerzői estjét. Zeneszerzői próbálkozásai diákkorába nyúlnak visz- sza, első népdalgyűjtő útjára 23. életévében indult. A Tanácsköztársaság zenei funkcionáriusával együtt, a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójaként, demokratikus zenei reformokat kezdett foganatosítani. Nem volt szocialista forradalmár, hanem népének kulturális felemelkedésén fáradozó magyar. Mégis: fegyelmi vizsgálat, a főiskolai katedrától való (kétéves) eltiltás lett a sorsa. Ez a fárasztó és megalázó élmény meg a háború utáni évekkel járó súlyos anyagi gondok előzik meg a Psalmus keletkezésének évét, 1923-at. „Nagy bosszúvallás” kívülről, és ennek következményeképpen „nagy búsulás”, „megkeseredés”, Istenhez forduló „könyörgés”. Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 50. évfordulója szolgált alkalmul ah
