A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

562 szert és iskolát megválasztani. Ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az állam monopol helyzete az iskolázás tekintetében elvileg elfogadha­tatlan, és csak pluralista iskolarendszer felelhet meg az emberi szabad­ságjogoknak. ,Az Egyház a katolikus iskolákat úgy kínálja fel, mint sajátos és gazdagodást jelentő hozzájárulást a rendelkezésre álló iskolák többféleségéhez.'' A katolikus hivő mint ne­velő nemcsak tanító, aki ismere­teket közöl, hanem emberformá­ló feladata is van. Nemcsak az igazságot közli a tanítványaival, hanem egész emberi kiteljesedé­sükben nyújt segítséget. Ebben a feladatában jelentős szerepet ját­szik a keresztény emberkép. Egy­úttal segíti a rá bízottá kát abban is, hogy társadalmi környezetük­ben feladatokat vállalhassanak mint az Egyház tagjai. Vagyis hogy a társadalmi struktúrákat az evangélium elvei alapján jobbít­sák. Mint a kulturális értékek to- vábbadója a katolikus nevelő ismertesse meg nemcsak az egyes részle­teket, hanem az adott kultúra egészének jellegét is, azokat a világi és vallásos szempontokat, amelyek azt kialakították. 2) A katolikus nevelők önazonosságának megélése Ezt az önazonosságot a remény felé való nyitottság jellemzi. A hit, a kultúra és az élet ismeretének ötvözeteként alakul ki a nevelő egyénisége. Olyan emberi tulajdonságokra épül, mint szabadság, fele­lősségérzet, józan ítélőképesség, szolidaritás, szolgálatkészség. Mind­ezekkel a hit ismerteti meg a katolikus nevelőt, és az ösztönzi megva­lósításukra. így megszerzett értékeiről a gyermekek előtt elsősorban élete példájával tesz tanúságot, de a tanulókkal folytatott párbeszédre is szükség van. A nevelő vegye fel a kapcsolatot a rábízottak szüleivel, hogy alapvető feladatukat jól kiegészíthesse. Mindebben őszinte hi­vatástudat vezesse a nevelőket. Azokban az iskolákban, amelyek nem kifejezetten katolikus intézetek, de látásmódjukban nem különböznek a katolikus érték-

Next

/
Thumbnails
Contents