A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

5 lenlétét, megsegítést, védelmet, megmentést jelent. Az ember, bármi­lyen civilizációhoz tartozik, sokszor érzi védtelenségét, kiszolgálta­tottságát, és ezek a pillanatok hozzásegítik ahhoz, hogy számot ad­jon magának Isten mindent átfogó és átható jelenlétéről; éppen ezért az ilyen pillanatok áldott kegyelmi pillanatok lehetnek; ezek is bele­tartoznak újévi jókívánságainkba. „Ragyogtassa feléd arcát az Úr.” Emberi viszonylatban ahhoz, hogy valaki ,,te” legyen számomra, lé­nyeges, hogy az arcát lássam, a rajta tükröződő jósággal vagy haraggal. Istenhez is csak akkor tudunk odafordulni, ha valamiképpen megmu­tatja az arcát, kivehető vonásokkal rendelkező személyként közeledik hozzánk. Könyörgő áldásunk azt óhajtja, hogy ez az arc a jóság, irga­lom, barátság fényét sugározza ránk, hogy kegyelmet, jóakaratot, se­gítőkészséget olvashassunk rajta. „Emelje feléd arcát az Ur, és adjon neked békességet.” Ez megint képes beszéd, az emberek tekintetének átvitele Istenre. Szemet emelni valakire teljes értelemben azt jelenti: szerelemre gyulladni iránta. A papi áldás Istennek népe iránti forró szerelmét kéri: tekintsen rád Isten szerelmes tekintettel, ragyogjon be szeretetével, és adja meg neked a salómot. Ez a salóm nem csupán a békesség, úgy, ahogy mi ma értjük. Az áldó óhaj az objektív és szub­jektív, az egyéni és társadalmi javak teljességéről szól: adjon neked az Úr jólétet, gazdagságot, megelégedettséget, boldogságot, egyetértést, rendezett és nyugodt viszonyokat, biztonságot az ellenséggel és ter­mészeti csapásokkal szemben, messiási üdvösséget. Az újesztendőt Isten dicséretével és áldásával kezdjük. Azt kí­vánjuk egymásnak: Szeressen téged szeretetének egész gazdagságával minden jónak, minden áldásnak forrása, életednek és üdvösségednek Istene. Sík Sándor ÚJÉVIÉNEK Kél a magasból tiszta fény Földre az új év kezdetén. A kicsi Jézus köztünk él, S ontja ma vérét vétkünkért. Ó kicsi Jézus, édeském, Mennyei csörgő mézecském! Jaj, be korán hull véred már, Szívem, ó Jézus, érted fáj. Hát vigadozzunk... Három-egy Isten, áldva légy, Győzelem, áldás mind tiéd. Áldjuk a Jézus szent nevét, Amely a Sátánt zúzza szét. Hát vigadozzunk... Szép piros véred csordulván. Rajtad a név már, Jézuskám: Jézus, ó boldog édes név! Benne az üdv és békesség. Hát vigadozzunk mindnyájan, Áldjuk a Jézust Anyjával, És esedezzük térden őt: Áldja meg ezt az esztendőt!

Next

/
Thumbnails
Contents