A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

540

mérföldre eső faluban — kimondották, egyik ellenséges család vacsorára való meghívás címén a saját házába csalta a pátert, és ott csatabárddal megölték. Fejét karóra tűzték, testét belevetették egy patakba. Másnap az őt ott megkereső és testének a végtisztességet megadó La- londe testvért is megölték.

Tgy a mohakok között fáradozó atya és két testvér alig egy év leforgása alatt nyerte el a vértanúság kegyelmét. Két év múlva, 1648. július 4-én Dániel atya, 1649. március 16—17-én a megcsodált de Bré- beuf atya, valamint Lalemant atya, majd az év vége felé Garnier atya (december 7-én) és Chabanel atya (december 8-án) nyerték el a vértanúság pálmáját. Ez az öt páter a mai Kanada földjén halt meg, a húron törzs és a tetunok közti missziós munkában. De mind a nyolc az irokézek keze közt szenvedett ki. Leírni is rémes, amilyen válogatott, az elfogott ellenséges harcosoknak fenntartott kínzásokkal gyötörték őket. Rendíthetetlen bátorságukon maguk a kínzáshoz igazán hozzászokott és azt hősi módon eltűrő indiánok is elámultak. Ezért falták fel pl. a hős Brébeuf atya szívét, itták a vérét, hogy bátorsága átszáll- jon rájuk.

A koncelebrált szentmise fő celebránsa egy mohák indián jezsuita atya