A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

498

betörő dánoknak kénytelen volt évi adót fizetni. 1002. november 13-ra megszervezte az Angliában élő összes dánok legyilkolását. Erre Sweyn dán király az egész országot elfoglalta, Ethelredet pedig elűzte. Sweyn halála után Ethelred megpróbált visszatérni, de a Sweyn fia, Nagy Kanut elleni harcban elesett. Nagy Kanut és két fia 1016 és 1042 között négy ország felett uralkodtak: ők viselték a dán, angol, svéd és norvég koronát.

A dánok elleni harcban pusztult el Ethelred fiatal fia, Vasbordájú Edmund is. Ennek két ikerfia, Edmund és Edvárd előbb Norvégiába került, majd amikor Kanut elől onnan is menekülniök kellett, Magyarországra mentek. Edmund hamarosan meghalt, Edvárd pedig feleségül vette Szent István leányát, Ágotát. Házasságukból három gyermek született: elsőnek Margit, 1045-ben, Réka várában, később Krisztina, végül Edgár. (Margit szülőhelyének megjelöléseként találkozunk a baranyai Nádasddal is. Hogy hol van Réka vára, nem sikerült megállapítanunk.)

1042-ben Vasbordájú Edmund mostohatestvére, Hitvalló Edvárd foglalta el az angol trónt. Ö Normandiában nevelődött, és kormányzásában erősen a normannokra támaszkodott. Ez az országnak virágzó fejlődést biztosított a hosz- szú dán megszállás után, de mint idegen tájékozódású politika nem nagy tetszést váltott ki, különösen amikor kiderült, hogy a gyermektelen király Normandiai Vilmost szemelte ki utódjának. A nagytanács kikényszeritette, hogy Hitvalló Edvárd Magyarországról visszahívja utódnak unokaöccsét, Nagy Alfréd egyetlen élő ivadékát. Edvárd és családja 1057 körül tért vissza. A 10-12 éves Margitnak és a többieknek is furcsa lehetett ez az idegenbe való „hazatérés”. Edvárdot ünnepélyesen trónörökösnek nyilvánították; de hamarosan (mindmáig tisztázatlan körülmények között) meghalt.

Amikor 1066-ban Hitvalló Edvárd meghalt, sógorát, a közszeretetnek örvendő Haroldot választották meg. Erre Normandiai Vilmos hatalmas sereggel átkelt a csatornán, és 1066. október 14-én Hastingsnál fényes győzelmet aratott. Az angol történelemnek ebben az egyik legdöntőbb csatájában a vitéz Harold is elesett. A nagytanács végső próbálkozásként az ifjú Edgárt választotta királynak; de Hódító Vilmosnak most már semmi sem állt útjában: bevonult Londonba, és ott nagy diadallal fogadták normannjai, akik már minden fontos állami hivatalt kezükben tartottak. 1066 karácsonyán angol királlyá koronázták Hódító Vilmost (1066-1087).

Ágota három gyermekével hamarosan vissza akart térni Magyarországra. A skót partoknál azonban hajótörést szenvedtek. Az angolok örökös ellenségei, a skótok szívesen fogadták a menekülő királyi családot. III. Malcolm királyuk (1054—1093), akinek angolszász segítséggel sikerült egész országát visszafoglalni a trónbitorló Macbeth-től, apja gyilkosától, félelmetes vérengzéssel irtotta Macbeth párthíveit. (Macbeth világának színes mondái változata lép elénk Shakespeare drámájából.) Malcolm közben a zavaros angliai helyzetből is igyekezett hasznot húzni. Rögtön 1070-ben megkérte Margit kezét; ő csak családja könyörgésére egyezett bele a házasságba.

Alakja itt kezd világosabban kirajzolódni és történelmi nagyságában kibontakozni. „Malcolm felesége a legnemesebb nemzetségből származott, de még