A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-11-01 / 11. szám
494 sziúk és az irokézek fegyverrel a kezükben. Akik még őrzik a régi törzsi nevet, bizony nem sokat árulnak el a régi irokéz hősök és ősök fajtájáról ...A legbátrabb és leghősebb hősök a — csatatéren szoktak maradni. Ők vannak az első vonalban és ők csinálják az áttörést... JEZSUITA MISSZIÓ ÚJ-FRANCIAORSZÁGBAN / Uj-Franciaország névvel jelölték a franciák azokat az óriási területeket, melyeket a Szent Lőrinc-folyó és a Szent György-öböl (Georgian Bay) környékén először birtokba vettek. A XVII. század elején itt kezdették meg a francia jezsuiták hithirdető munkájukat. Ennek a központja hamarosan a mai midlandi kegyhely helyén épült missziós állomás lett, Fort-Sainte-Marie névvel ... Itt kezdte munkáját Jogues atya is ... Bevásárolni, árukat — főleg prémeket — kicserélni és az Európából érkező segélyt felvenni Québec városába mentek, hosszú és fáradságos vízi úton. Az Ottawa vizéig bizony sokszor vállukon kellett átvinni egyik pataktól a másikig nemcsak az árukat, de a csónakokat is. Brébeuf atya egyik jó pontja az volt éppen az indiánok szemében, hogy neki nem kellett segíteni, mint a többi sápadt arcúnak. A ,.Breton óriás” nemcsak saját csomagját vitte, de indián módra egy csónakot is átvitt egyik portage-ról a másikig... Hetekbe, hónapokba került egy-egy ilyen út... Teljes harci készületben kellett nekiindulni a nagy útnak, mert az úton — főleg a Szt. Lőrinc partján sokszor felhangzott a rájuk leselkedő irokéz csapatok borzalmas csatakiáltása... Fogságban 1642 nyarán Fr. Joques volt egy ilyen beszerző-árúkicse- rélő út vezetője... Augusztusban indultak vissza és másnap, a Three Rivers partján Mohák harcos csapat tört rájuk... A huronok — részben már keresztény hívők — és az öt francia kemény tusa után fogságba kerültek... köztük P. Joques és kísérője, René Goupil testvér is... Diadallal vitték vissza foglyaikat és a zsákmányt a Mohakok földjére... Ossernenonban várták a hazatérő győztes
