A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-10-01 / 10. szám

445 hatóság propagandistája legyek. Gyermekeim nem gyakorló katolikusok. Bár­hogy is mosolyognak rajtunk, hogy minden vasárnap misére járunk, azért nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy példánkat kövessék. Egymás szeretete, tisztelete, jó gyermeknevelés, szóval a családi egység, a szeretet a központ. Fiam rendszeresen olvassa a szentírást, mit tőlem kért és kapott (kaptak) nászajándékba. A kislá­nyukkal minden este imádkoznak. Vejem, sajnos, ateista, de nagyon jólelkű, sze­retetteljes, a családjának él, és a közösségi életben sokat dolgozik és jót tesz. Mun­kahelyemen a megértő szeretetet próbálom az ifjúság leikébe plántálni: nem kri­tikával, gyűlölettel, hanem finom, megértő szeretettel; a háttérből oktatom őket. Néha megmosolyognak, de nagyon szeretnek, hála Istennek. Mert nagyon szeret­nünk kell ifjúságunkat, és nagyon imádkozni értük. Jómagam menyemet és veje- met egyenlő rangúan szeretem vér szerinti gyermekeimmel, sőt unokáimat is gyermekeimnek tekintem, s bizony fiam vagy lányom fejét megmosom, ha me­nyemnek vagy vejemnek van igaza. Nagyon és kimondhatatlan boldog vagyok. Bár súlyos nehézséget, megpróbáltatást adott az Úr nagyon sokszor, de mindig megsegített. Laudetur Jesus Christus!" (Svájc.) Néhány más levél Zaire-ból, Afrikából írja egy kedvesnővér: ,Mivel már 1960 óta megka­pom gyönyörű folyóiratukat, hát írok, hogy nagy hálával megköszönjem, és kér­jem, hogy továbbra is küldjenek nekem egy-egy számot. Örömmel tovább szolgá­lok hivatásom szerint mint ferences Mária missziós nővér. Magyar csak egyedül vagyok, de hatan élünk ezen a missziós telepen: spanyol, belga, indiai missziós nővérek. Beteggondozó, anyaház, fiatalasszony-képző. ” „Ez év decemberében fe­jezem be szerzetesi életem 50 éves jubileumát, 69 éves vagyok, de még folytatom a munkámat örömmel, amíg van alkalmam. A Szolgálat és A Szív folyóiratok ál­tal a nyelvet és édes hazámat nagyon szeretem: lelki táplálékot, tájékoztatót bő­ven kapok általuk. ” Már egy éve Kaliforniából érdeklődött egy pap olvasónk: ki az a Magyar Mózes, akinek domborművé ott van a római kápolnában a többi magyar szent között? Ez évi márciusi számunkban írtunk Magyar Mózesről. Mindig nagy öröm­mel várom A Szív újság újabb számát. Igazán kiváló katolikus világnézeti tájékoz­tató.” - A szerkesztői üzenetek írója kisdiákként ott volt az Atya újmiséjén. Ezen a címen is tisztelettel és szeretettel üdvözli. Clevelandi olvasónk szóban mondta el a véleményét: A Szív újság jobb, érdekesebb volt abban az időben, amikor Bieleck atya szerkesztette. Most szá­raz, egyhangú, unalmas. Több szépirodalom kellene. Káplán írja Magyarországról: ,A Szív augusztusi számát megkaptam. Kö­szönöm, hogy jelentkezésemet elfogadták. Annál is inkább örülök, mert rendem­ről, a Ciszterci Rendről találtam cikket benne. Nagyon kérem, küldjék a többi számot is, és értesítsenek, hogyan tehetek eleget az előfizetési kötelezettségnek, esetleg intenciók vállalásával.” Ugyancsak Magyarországról egy családapa írja: ,J9agyon szeretném, ha megkaphatnám A Szív magazin példányait. Kettő már a kezembe került olvasás­ra, és nagyon megtetszett az egész családnak. Amennyiben lehetséges a folyóirat megküldése, kérem intenciókat kijelölni, amit visszaigazolok.” Magyarországi olvasóktól egyelőre nem kérjük intenciók vállalását.

Next

/
Thumbnails
Contents