A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-10-01 / 10. szám

439

felé fordul; a tanítványok számára ez a kétely, a megbotránkozás, a hitehagyás őíjítő kísértéseit jelenti. Ha Bartimáj a kereszten függő Jézus arcába is beletekinthetett, hite ott vagy megingott, vagy teljesen megérett. Ha aztán húsvét után Bartimáj még a első keresztények közösségéhez is hozzátartozott, velük együtt nagy dolgokra nyüt meg a szeme: arra, hogy az Úr Jézus mindenben ott van, mindent ő tart kezében, minden benne áll fenn.

így lassan Szent Pál, teológus Szent János, az apostoli atyák korába jutunk; Bartimáj elmarad mellőlünk. Fejezzük be egy apostoli atyától vett idézettel. „Tudom, hogy a feltámadott Krisztus mindmáig él — írja Antiochiai Szent Ignác püspök; vele együtt ugyanezt elmondhatjuk mi is —. Amikor Péterhez és társaihoz közeledett, azt akarta, hogy megérintsék, hogy így az ő valóságáról meggyőződjenek. Én mindenütt meglátom és megérintem őt a hitemmel.”

Adja meg mindnyájunknak az Úr Jézus ezt a látni és tapintani tudó hitet, a szent apostolok és Bartimáj közbenjárására. Ámen.

Bálint József

SZENT JÁNOS EVANGÉLIUMA

Kulcsfogalmak

5) A szeretet

M inthogy a hit a személyiség teljes odaadását jelenti, azért nemcsak az értelem, hanem az akarat odaadását is magában foglalja. Ez az akarati odaadás a szeretetben válik teljessé.

A szeretet fogalma szintén vezérgondolat Jánosnál. És ez nagyon természetes, hiszen ő volt „a tanítvány, akit Jézus szeretett, s aki a vacsorán a keblére hajolt” (21,20; 13,23) — de aki a keresztfa alatt is ott állt szeretett tanítványként (19,26), egyedül a tizenkettő közül. A negyedik evangélium írója nem kevesebbszer, mint öt alkalommal állítja ki személyi dokumentumát önmagáról mint a szeretett tanítványról: az előbbieken kívül lásd még: 21,7; 20,2.

Ezek után nem kell csodálkoznunk, hogy a „szeretet" mint főnév vagy mint ige 53-szor szerepel az evangéliumban. És ebből 32-szer a búcsúbeszédben, az utolsó vacsora termében, tehát a szeretet szentségének szerzése alkalmából. Ami ismét nem véletlen. A szeretetnek ugyanis mélységes összefüggése van az Eucharisztiával.és következésképpen a kafarnaumi zsinagógában elhangzott eucharisztikus beszéddel, jóllehet ott egyáltalán nem szerepel a szeretet kifejezése.

A szeretet megjelölésére János két kifejezést használ: agapein és philein; az előbbit 41-szer, az utóbbit 12-szer. A két szó között