A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
422 Igaz, hogy a mai noviciátusi élet túl kényelmes és túl könnyű? Igaz, hogy a mai noviciátusi élet kényelmesebb, mint a régi. Minden novíciusnak hideg-meleg víz áll rendelkezésére szobájában; a szoba szőnyegezett, a bútorok kényelmesebbek. Napirendjük szabadabb. Ugyanakkor én úgy hiszem, hogy a novíciusi élet ma legalább olyan nehéz, mint régen, vagy még nehezebb. Egy kis közösségben a mindig adódó feszültségek jobban érezhetők. Itt nem lehet olyan köny- nyen „elbújni"; a novicius itt intenzívebben szembekerül önmaga és mások gyengeségeivel. Ezt a körülményt még az is nehezíti, hogy a mai novíciusok különböző korúak, nagy korkülönbséggel, különböző országokból, osztályokból jönnek, különböző képzettségi fokon állnak stb. Azt sem kell hinni, hogy mi elpuhult életet élünk: meghatározott időben kelünk és fekszünk; televíziót alig nézünk, első péntekenként teljes böjtöt tartunk, azaz egyáltalán nincs étkezés, és az így megtakarított pénzt a misszióba küldjük stb. A rózsafüzért sokszor közösen elmondjuk, különösen akkor, ha autóban hosszabb úton vagyunk. II. János Pál pápa az 1982. február 22-én a jezsuita provinciálisokhoz intézett beszédében hangsúlyozta a jezsuita képzés fontosságát. Történik-e már a novíciátusban olyan képzés, mely elősegíti a Szentatyának az elvárásait a Jézus Társasággal szemben? A pápa említett beszédében a jezsuita képzés fő céljául azt tűzte ki, hogy olyan embereket nyerjünk, akik azért kiválóak, mert bensőséges egységben állnak Istennel. A novíciátusban minden képzés erre irányul. Meg kell vetni alapját egy olyan benső, Istennel való kapcsolatnak, amiből a jezsuita életforma és különösen az apostoli buz- góság forrásozik. Ebből fakad a Szentatya iránt az a töretlen hűség és lojalitás, mely fémjelzi a Jézus Társaságát Szent Ignác kora óta. Éppen ezért mi nagyon fontosnak tartjuk a Szentatya elvárását a Jézus Társaságával szemben. Komolyan vesszük azokat a panaszokat, melyeknek korábban hangot adott velünk szemben, és hálásak vagyunk, hogy felhívta a figyelmünket egyes veszélyekre, mint például a szerzetesi fegyelem lazaságára, szekuláris tendenciákra és a politikai invol- váció veszélyeire. Igen, már itt a novíciátusban is ezeket a beszédeket tanulmányozzuk és imában megfontoljuk. Ki finanszírozza a torontói magyar novíciátust? A Jézus Társasága magyar provinciája. Jelenleg egy novicius képzése évente 4000 és 5000 dollár között van. Költségeinket részben adományokból fedezzük, és a hiányt a rendi elöljáróktól megkérjük. Itt azonnal meg szeretnénk emlékezni Póta László SJ. testvérünkről, aki noviciátusunk gazdasági felelőse. Az ő áldozatos munkájának
