A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
A zirci ciszterciták — — a király és az ország új erkölcsi és világi oszlopai 397 A zirci ciszterciták megjelenése tehát szervesen idomult Béla király azon törekvéséhez, hogy a görög kultúrának a latinnál is régibb hagyományait a francia szellemiséggel párosítsa. A cisztercitákkal bejött hazánkba az az új misztika is, mely mint szellemi—erkölcsi áramlat, a XII. század elején, Clairvaux-i Szent Bernát, a híres cisztercita apát fellépésével kezdett igazán hatni. A ciszterciták pannóniai megjelenése tehát nemcsak a szakszerű földművelés, gazdálkodás, új építőművészet stb. terén jelentett kedvező változást, hanem az új misztika vonatkozásában is. A belső, lelki szemlélődés útján való istenkeresés, az Istennel való lelki egyesülés élménye terjedt el és lett ismertté Magyarországon. A szerzetesek az Egyház szellemi katonáivá váltak, s ez különösen fontos volt III. Béla korában, mely a keresztes háborúk korszakának fontos fejezete. Uralkodása alatt ugyan csupán a harmadik keresztes hadjárat (1189-1192) vonul át az országon, de a harcos szerzetesrendek tanítása, munkája fontos volt a nemzet lelki együtt-tartása, töretlen világnézete szempontjából. A bencések és a ciszterciták munkája és sikerei következtében érkeztek Magyarországra új szerzetesrendek, elsősorban a premonteriek és a karthauziak. Béla nagy szeretettel fogadta a jövevényeket, és hatalmas diplomáciai készséggel tette őket a megfelelő időben a megfelelő helyre. Patroná- tusa minden dolgozó és tanító szerzetesrendre kiterjedt, de kedvencei végig a ciszterciták maradtak. Magyarországi monostoraiknak ugyanazokat a kiváltságokat adta, amelyeket Franciaországban élveztek. Az 1182-ben alapított Nova Claravallis után 1184-ben jött a pilisi és a szentgotthárdi, 1190-ben pedig a pásztói cisztercita apátság alapítása. A ma is megtalálható romok arról vallanak, hogy hazánkban is a Burgundban kialakult ciszterci templomstílus szabott irányt: három hosszanti hajó kereszthajóval, egyenes apszisz zárás, takarékosság a faragott díszítéssel. Szent Bernát előírása szerint a ciszterciták kerülték a korábban túlzásba vitt, fantasztikus állatalakokat. Inkább mértani vagy növényi ornamentikát alkalmaztak. Rendszerint nem építettek sem altemplomot, sem tornyot. A francia szerzetesek körül magyar származású, világi fráterekből alakult a háziműhelyek tagsága. Kezdetét vette a magyar kézműves- és építészréteg kialakulása. A cisztercita templomok közül viszonylag épségben maradt a bélapátfalvi cisztercita templom, mely teljes tisztaságában képviseli a ciszterciták építőművészeiét. A ciszterciták stílusa alól a bencések sem tudták teljesen kivonni magukat. A pannonhalmi apátság templomát is cisztercita ízlés szerint építették újjá 1224-ben. Bélapátfalva és Pannon
