A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
39 András Imre ÚJABB ÁLLOMÁS A HAJDÚDOROGI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE FEJLŐDÉSÉBEN 1981 augusztusában Dr. Timkó Imre megyéspüspök a püspöki kar és több neves külföldi vendég jelenlétében megáldotta a fennállásának 70. éve felé közeledő, a kelet-európai országokban legálisan működő legnagyobb görög katolikus egyházmegyének új, bizánci stílusban épített, gazdag díszítésű szemináriumi kápolnáját, a felújított és kibővített szemináriumot és az ugyancsak felújított egyházmegyei központot. A kétnapos avatási ünnepséget nagyszabású zarándoklat vezette be Mária- pócson, az egyházmegye búcsújáróhelyén, annak főünnepe, augusztus 15. alkalmával. Az ünnepséggel kapcsolatos fogadáson megjelentek a politikai élet helyi vezetői, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal több magas rangú tisztviselője is. Keleti rítusú katolikusok Magyarországon Már a népvándorlás idején találkozunk itt, ezen a területen görög rítusú keresztényekkel. Kezdetben még kb. azonos arányban éltek itt latin és görög keresztények. A XI. században, amikor az államvezetés tudatosan a latin kereszténység felé orientálódott, továbbá a XIII.—XIV. században, amikor a keleti keresztények által lakott területek a háborús pusztítások során elnéptelenedtek, számuk erősen csökkent. A XV. század végén a Rómával egységben élő híveknek Munkácson még saját püspökségük volt. 1595-ben VIII. Kelemen pápa a püspökséget az esztergomi és az egri érsekség alá tartozó vikariátussá degradálta. A XIII. századtól kezdve az ország keleti felén nagy számban települnek le Keletről bevándorolt ortodox rítusú keresztények. 1646-ban Ungváron 400 papjuk elhatározta a római katolikus egyházhoz való csatlakozását, liturgiájának és szabad püspökválasztási jogának megtartásával (unió). A kisebb területű Mára- maros 200 papja 80 év múlva követte a példát. A következő időkben Erdély görögkeleti lakóinak egy része is csatlakozott az únióhoz. A csatlakozottakat 1721- ben közvetlenül a Szentszék alá rendelték. Egyedül házassági ügyekben maradt meg Esztergom joghatósága. Időközben a mai Jugoszlávia területén is több görög katolikus püspökség alakult. Az utolsó püspökségek 1816-ban Eperjesen és 1856- ban Szamosújváron létesültek. A hajdúdorogi egyházmegye 1863-ban mozgalom kezdődött Hajdúdorogon magyar nyelvű görög katolikus egyházmegye alakítására. Az első kísérlet sikertelen maradt. 1898-ban országos bizottság alakult, mely újra kézbe vette a püspökség alapításának ügyét. 113 egyházközség és 568 leányegyház írta alá a kérvényt. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1912. május 6-án végül is kibocsátotta az egyházmegye alapítási okmányát, melyet június 8-ári X. Piusz pápa „Christifideles Graeci”
