A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-01 / 8. szám
337 ÁLTALÁNOS: ...hogy a modern oooooooooooooooooooooooooo ember értse meg, hogy „az Úrban való öröm a mi erősségünk” (Neh LELKISÉG 8, 10). oooooooooooooooooooooooooo II. János Pál pápa 1980 nyarán egy zarándokcsoporthoz beszélt, és akkor idézte Nehemiás prótétának ezt a széptanácsát. A zarándokok történetesen turisták voltak, nyári vakációjukon. Lelki és testi erőiket akarták felfrissíteni, hogy újult erővel kezdhessék az új munkaévet. Ha emlékezetünkbe idézzük azokat a körülményeket, amikor Nehemiás a várost újjáépítő népnek a fogságból való hazatérés után ezt a tanácsot adta, még jobban meg tudjuk érteni a mondás értelmét és jelentőségét. Nehemiás a babiloni fogság idején élt, és a perzsa király udvarában előkelő tisztséget töltött be. Fájt neki a templom és a szent város romlott állapota, és engedélyt kapott a királytól, hogy újjáépítse Jeruzsálem falait. Nagy üggyel-bajjal sikerült is neki a romokban fekvő várost felépíteni. De még többet is tett: iparkodott a vallásos életet megerősíteni, az istentisztelet rendjét helyreállítani és HAVI IMASZÁNDÉKOK a mózesi törvény előírásait a hazatért és a fogság idején is ott maradt — sokszor tudatlan, sokszor pogány szokásokat felvett — lakosság körében újra érvényre juttatni. A Törvényt jórészt elfelejtették. Azért a levitákkal felolvastatta a Törvény Könyvét az egész gyülekezet előtt. Sírtak és jajveszékeltek, amikor megértették, hogy a csapások azért következtek be (mintegy istenítélet módjára), mert az Isten törvényéről megfeledkeztek. A bánkódó, síró népnek akkor mondotta Nehemiás ezeket a vigasztaló szavakat: „Ez a nap az Úrnak, a ti Istenetek- nak van szentelve. Ne szomorkodjatok hát, és ne sírjatok!" „Menjetek és egyetek zsíros ételeket, és igyatok édes italokat! Küldjétek belőle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi U- runknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm a ti erősségetek." (Neh 8, 9-10). A pápa tehát arra akarta emlékeztetni a híveket, legyenek derűsek a vakáció idején, biztosítsák maguk számára a szükséges pihenést, osszák meg javaikat — örömüket is — a rászorulókkal; így megerősödve térjenek vissza a napi elfoglaltságaikhoz azzal a tudattal, hogy az Úr erőforrás számunkra.
