A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

35

Két pár csatorna is adva van a fejlődés kezdetén. A női magzatban a Müller-csatornákból alakulnak ki a méhkürtök, a méh, a hüvely; a Wolff-csatornák visszafejlődnek (Rosenmüller-testecskék). A férfimagzatban viszont a Wolff-csatornák fejlődnek ki mellékherékké, ondócsatornákká, míg a Müller-csatornák elcsökevényesednek („férfi- hüvely”).

Termet és légzés

Csupán két jellegzetességre mutatunk rá.

Gyermekkorban a vállak és a medence aránya nagyjából ugyanaz fiúnál és lánynál. Felnőtt férfi vállbán fejlettebb, mint csípőben; felnőtt nő medencéje szélesebb, mint vállöve. Következésképpen a férfi egyensúlya szétvetett lábbal, a nőé viszont zárt combbal szilárdabb.

Minden ember kettős mozdulattal végzi a légzést: a mellkas és a rekeszizom mozgatásával. A gyermekek légzése fiúknál és lányoknál hasonló: inkább hasüregi légzés. Felnőtt nő inkább bordáival, felnőtt férfi inkább rekeszizmával végzi a légzőmozdulatokat.

Visszamaradt és kibontakozott adottságok

Más példákat is hozhatnánk a fiziológia területéről: a nő telt, a férfi fejletlen keblét; a hímvesszőt és a csiklót,stb.

Észrevételeinket a következő törvényszerűségben foglalhatjuk össze: ami a nőnél jobban kifejlődik, az a férfinál is megvan, de fejletlen állapotban; ami a férfinál jobban kibontakozik, az csökevényes marad a nőnél.

2) A LÉLEKTAN TERÜLETE

Egyes előítéletek arra ösztönöznek, hogy a nőt a férfi mértékével mérjük — a nevelés néha egyik nemet a másik által semlegesíteni törekszik, vagy rossz irányba tereli alakulásukat — rossz tudományos megfigyelés nem domborítja ki eléggé a nemek közötti lélektani különbségeket.

A lélektan egy olyan valóság vizsgálata, amely önmaga erejéből és kezdeményezéséből mozog — az élőlény tanulmányozása magaviseleté szempontjából.

Két egymást kiegészítő módszerrel dolgozik: egyikazönmagunk- ba nézés (introspekció), a másik a kifelé irányuló vizsgálódás (extro- spekció) — a két módszerrel együttesen történő kutatás lehetővé teszi, hogy szintézisben lássuk az emberi életet alapvető irányultságai-