A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
34 kezd termelni. Az ivarsejt egy teljes sejt kettéosztódásával jön létre. A női petesejt az XX formula kettéosztódásával X lesz; a férfi sper- matozoid formulája az XY osztódásával vagy X, vagy Y. Új élet keletkezik egy férfi és egy női ivarsejt egyesülésével. A megtermékenyített petesejt kromoszóma-állománya az első pillanattól kezdve meghatározza a nemi hovatartozást: ha a férfi megtermékenyítő spermatozoidja X, akkor a női X-szel való egyesülésből női sejt lesz; a férfi Y elem a női X elemmel férfi sejtet, férfi életet eredményez. Az emberi szervezet az első sejtből folytonos osztódással fejlődik ki. Az összes sejt kromoszóma-képlete a nőnél XX, a férfinél XY lesz. Ez azt eredményezi, hogy fiziológiai szempontból a férfi típus és a női típus alapvetően különbözik. Persze az egyes típusokon belül az egyedek számos egyedi sajátossággal rendelkeznek. Eltérő irányú fejlődés Egészen fiatal magzat nemi hovatartozását anatómiai vizsgálattal lehetetlen vagy igen nehéz megállapítani. A férfi és a női szervezet azonos kezdetleges szervezetből fejlődik ki. Ha a nő anatómiai képletét a betűvel, a férfiét b betűvel jelöljük, az egészen fiatal magzat képlete ab. (Mint mondottuk, a kromoszóma-állomány kezdettől fogva meghatározza a nemi hovatartozást.) A kezdeti magzatból úgy lesz nő, hogyaza-jelleg kibontakozik, A lesz, a b-jelleg viszont visszamarad; fordítva történik a férfivá fejlődés. Már a magzati korban a nő képlete Ab lesz, a férfi képlete Ba. Ez a jellegű fejlődés a megszületés után tovább tart. Nemcsak fiziológiai téren, hanem lélektani szempontból is megvalósul. Erről lesz szó a továbbiakban. Röviden megemlítjük a fiziológiai differenciálódást, és hosszan tárgyaljuk a lélekteni kibontakozást. II) A NEMEK ALAPTÖRVÉNYÉNEK MEGNYILATKOZÁSAI 1) A FIZIOLÓGIA TERÜLETE Nemzőszervek A magzati fejlődés során elég korán megjelenik egy apró mirigy, az ivarmirigy, amely kezdetben fiúnál és lánynál egyformán külső hámból és belső dudorokból, velőállományból áll. Női magzatnál a petefészek a külső rész vastagodásából alakul, férfi magzatnál pedig a here a velőállományból bontakozik ki; mindkét esetben a kezdeti mirigy másik fele visszafejlődik.
