A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

mérések szerint csak 15-20 m mély). A császári Róma idejéből fennmaradt jelentés szerint két katonaszökevényt az utánuk menesztett szakasz csak azért nem tudott elfogni, mert a két szökevény erre a földnyelvre menekült, és amikor a szakaszvezető nyomukra akadt, már a tó túlsó sziklás partján kapaszkodtak fel, vagyis feltehetően átlábol- tak a sekély vízállás mellett a másik partra.

Ha már most csónakunkkal ettől a földnyelvtől lassan a tó déli partja felé evezünk, a parttól egy bizonyos távolságban a víz tükre alatt valami olyat látunk, amire gondolni sem mertünk volna. Egy erdő csonka, roncsolt fatörzsei tűnnek elő a zöld, kristályos mélységből. A tónak rendkívül magas sótartalmú vize konzerválta évezredekre a földrengés következtében itt elsüllyedt erdő fáit. Azokat a fákat, amelyek alatt Lót nyájai hűsöltek. Mert feltehetően a Holt-tenger említett félszigete és déli partja között a mélységben fekszik az a völgy, amelyet a Biblia Mózes 1. könyvének 14. fejezetében mint Erdős-völgyet emleget. Ebben a völgyben gyűltek össze Szodomának és szövetségeseinek hadai, amikor Kodorlahomor ellen föllázadtak, és az szövetségeseivel a lázadók megbüntetésére indult. Arról a háborúról van szó, amelyben Szodoma többi lakójával együtt Lót is fogságba esett. A Biblia említett fejezete is beszél arról, hogy az Erdős-völgy most a Sóstenger.

De mit szól ehhez a geológia? A múlt századi expedíció hívta fel a figyelmet arra, hogy a Jordán forrásvidéke és torkolata között milyen nagy a szintkülönbség. Későbbi kutatások megállapították, hogy a földkéregnek ez a horpadása teljesen egyedülálló jelenség, mert földünk víztől nem borított területein egyetlen pont sem fekszik 100 méternél mélyebben a tenger szintje alatt. A Jordán völgye csak kicsinyke része annak a hatalmas repedésnek, amely északon a kisázsiai Taurus láncától nyűik, és a Holt-tengeren, az Akaba-öblön és a Vöröstengeren át Afrikáig húzódik. E geológiai repedés több pontján tűzhányók nyomaira találtak. Galilea hegyeiben, Kelet-Jordánia fennsíkján, az Akaba-öböl vidékén fekete bazalt és láva látható. Mikor a föld kérgén ez a repedés támadt, elsüllyedt és víz alá került az Erdős-völgy is, Szodomával és Gomorrával együtt. Ennek a természeti katasztrófának az időpontját is meghatározta a tudomány: a roppant földrengés a Kr. előtti 19. században változtathatta meg ennek a vidéknek a képét. így tehát az ókori Kelet irodalmának a kutatóba régészek és a geológusok arra a következtetésre jutottak, hogy Szodoma és Gomorra vidéke e földrengés alkalmával süllyedt le, és a két város romjait a Holt-tenger vize borítja.

E két város pusztulásában a hivő ember az Isten büntetését látja, a nem hivő viszont csak természeti katasztrófát, amelynek emlékét Palesztina népei nemzedékről nemzedékre emlegették és értelmezték.

32