A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
303 konzervatív beállítottságú, megbecsült papként tartják nyilván. Jelentős szerepet játszott a jelenleg Magyarországon zajló kiscsoportos konfliktusban, amennyiben Lékai bíboros kívánságára felülvizsgálta és véleményezte a hierarchia által bírált bázisközösségek körében használt írásokat. Magyar egyházi körök továbbá úgy tudják, hogy ő készítette a „Lelkipásztori Marketing" című bázisközösségi írás lerövidített változatát is, melyet a püspöki kar e bázisközösség bírálatánál alapul vett, s melyet az eredeti írás szerzője nem fogadott el magáénak. Nem lett tagja mégsem annak a teológiai bizottságnak, melyet Lékai bíboros 1981 decemberében létrehozott, a fent említett bázisközösség teológiai felfogásának vizsgálatára - valószínűleg éppen küszöbön álló püspöki kinevezésére való tekintettel. Dr. Belon Gellért kinevezésével régi egyházpolitikai konfliktus ért véget. A 71 éves jánoshalmi plébánost ugyanis már 1959-ben kinevezték, de nem lehetett felszentelni, mert kinevezése kapcsán a Szentszék nem az idevonatkozó magyar állami törvény szerint járt el. Az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet ugyanis a következő rendelkezést hozta 1. par. 1. pontjában: „A Magyar Népköztársaság területén mindazon római katolikus egyházi állásokra és címekre történő kinevezéshez, valamint megbízáshoz, amelyek az egyházi jogszabályok rendelkezése szerint a római Pápa hatáskörébe tartoznak, továbbá az e minőségben való működéshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulása szükséges. E szabályt kell alkalmazni az áthelyezésre és elmozdításra is." A törvényerejű rendelet az 1964-es részmegegyezés után is érvényben maradt. Ezért 1964 óta csak olyanokat neveznek ki püspöknek, akiket az állam is elfogad. E fent említett rendelet volt az oka annak, hogy 1961-ben — a pécsi megyéspüspök, Rogács Ferenc halálakor — Belon Gellért nem követhette őt a püspöki székben. A Szentszék ugyanis nem kérdezte meg a magyar államot, az pedig ragaszkodott a sokat nehezményezett törvényben lefektetett jogához. így a pécsi egyházmegyét dr. Cserháti József kormányozta, 1961 és 1964 között mint káptalani helynök, 1964 és 1969 között mint apostoli kormányzó, 1969 óta pedig mint megyéspüspök. Melléje kerül most az idős, beteg Belon Gellért segédpüspöknek. Dr. Belon püspöki működésének eddigi akadályoztatása vesztesége a magyar egyháznak, mivel a politikát kerülve teljesen a lelkipásztorkodásnak szentelte életét. Magatartását jól jellemzi az a nyilatkozat, melyet 1977-ben a Magyarországon forgató nyugatnémet televízió (WDR) munkatársának adott: „Nálunk itt az iskolában már évek óta nincs hitoktatás, csak a templomban. Az iskolaév elején az 1500 iskolásból kb. 300 jelentkezik hittanra. Hogy ebből mennyit csábítottak el azóta, nem tudom. Nem is szabad utánakérdezni, mert
