A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
287 egyes hivő felé külön-külön vagy az egész gyülekezet felé kötelezi el magát, hanem egész különösen azok felé is, akiknek titokzatos módon kell kinyilvánítaniuk Teste, az Egyház iránti szeretetét. Szeretet. Az Eucharisztia Urunk szeretetét ünnepli. Halálára emlékezünk; szerétéiből adta magát értünk. Jézus mondotta:,/lines senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13.) Jézus szeretete fel akarja szítani a mi szeretetünket, és egész bizonyosan a hitvesek kölcsönös szeretetét is; ez a szeretet törékeny, és sok veszélynek van kitéve. Amikor az Eucha- risztiát ünnepeljük, tudatosul bennünk, mennyire igazak azok a szavak, amelyeket Szent Család ünnepének szentleckéjében hallottunk: „Isten kiválasztott titeket, szentjei és szerettei vagytok.” (Kol 3,12.) A hitvesek tehát és velük együtt az egész család az Eucharisztiában találnak erőt ahhoz, hogy átültessék a gyakorlatba a szentleckében kapott másik utasítást:,Mindezek fölé öltsétek magatokra a szeretetet!” (Kol 3,15.) Az Eucharisztia Isten hűségét ünnepli. Krisztus Urunk feltámadására emlékezünk benne: az Atya nem hagyta el Jézus Krisztust a halálban, hanem feltámasztotta új életre. Isten hűsége segítségére jön a mi hűségünknek; ez egész különös módon áll azokra, akiket a házassági kötelék egyesít, mert hűségük gyakran veszélyeknek van kitéve. ,/Iüséges az Isten, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni”, mondja Pál apostol a korintusiaknak szóló első levelében (10,13). Isten hűsége akkor is segítségünkre jön, amikor a nehézségek rávetik árnyukat a hitvesek egységére. A kálvária sötétsége felszakad a feltámadás hajnalában. Istennek ebből a hűségéből merítjük a reményt és a bátorságot. A saját testével való közösségben hozza létre az Úr a velünk idelenn kötött szövetség tökéletességét. Ott adja meg a hitveseknek a hűség erejét; emberi szerelmükbe, emberi hűségükbe beleoltja saját szeretetét, saját hűségét. így szilárdítja meg a családi közösséget. /.../ A közösségtől támogatva. Az Eucharisztia olyan ünneplés, amelyet Isten népének egésze tart. Manapság, amikor hitünk gyakran támadásoknak van kitéve, szükségét érezzük embertársaink bátorításának. Az egész plébániai közösségre hárul az a kötelezettség, hogy gondjába vegye és segítse a hitveseket és a családokat. Ez a feladat az Egyháznak a házassággal szemben fennálló elkötelezettségéből folyik, mert a házasságot az egyházközösségben kötik, mely támogatását és kezességét biztosítja neki. A közösségnek az Eucharisztia kiváltságos módot nyújt arra, hogy ezt a kötelességét teljesítse. A közösség hite hordozza az egyszerű hivő, a hitvesek és a családok hitét. Az ének, az ima, az elmélkedés gyűjti össze a népet Urának színe előtt. Többet kell azért dolgoznunk, hogy a családok mint családok találkozzanak egymással az Eucharisztiában való részvételre; e találkozót eszmecserének kellene követnie. Ilyen eszmecserékre sor kerülhetne lakónegyedi összejövetelek vagy szülőknek szervezett esték alkalmával. Szükség lenne arra, hogy azok az elszigetelt személyek is, akik egyedül állnak a gyermeknevelés feladata előtt, megtalálják helyüket az ilyen összejöveteleken. Mindnyájan rászorulunk arra, hogy hitünkben bátorítást, megerősítést kapjunk. /. ......./
