A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
170 imában (szentmisében) és az igazságosságért végzett közösségi munkában fejeződik majd ki. Segítenünk kell a gyermekeket az Egyház értékének megtapasztalásában is. Mert az egyházi közösség — a család, a tanítók, a plébánia, a barátok - az, ami segíti őket, hogy Istent megtalálják, ismeijék, szeressék. A serdülőkorban fellépő hitválságra a legjobb felkészítés a mély, bensőséges és személyes kapcsolat az Istennel Jézus Krisztusban Egyházán keresztül. Azt is értésükre kell adni, hogy ez a válság teljesen normális jelenség: szentek is átmentek rajta, a hit növekedéséhez vezet, előkészíti őket, hogy személyes döntésből kötelezzék el magukat Isten szolgálatára az egyházi közösségben. A társadalomtudományok hasznos információkkal szolgálnak a krízis beálltának felismerésére és a válság kezelésére vonatkozóan, például szoros személyes kapcsolat hivő keresztényekkel az egykorú és az idősebb csoportokban a válság előtt, alatt és után. A társadalom- tudományok arra is ráébresztik a hittudósokat és lelkipásztorokat, hogy a hitnek az értelmi megértésen kívül más hatásterületei is vannak: érzelmi vonzás és meggyőződés, a korcsoport nyomása és a társadalmi csoport viselkedésmódjának elfogadtatása, a szülőktől és a családtól eltérő személyiségért folyó belső küzdelem, szükséglet és igény az egyház—család megértésére és támogatására. 3. A gyermekeket jobban be kell vonni az egyházközség életébe, hogy annak része legyenek. Ezért alkalmat kell teremteni, hogy gyakran érintkezhessenek papokkal, szerzetesekkel, olyan felnőttekkel, a- kik példaképül szolgálhatnak, náluk idősebb, rokonszenves fiatalokkal. A társadalomtudományok tanácsot adnak abban is, hogy milyen plébániai struktúra alkalmasabb a közösségépítésre, hogyan lehet, ha kell, az elvilágiasodott kultúra vagy korosztálycsoport hatását ellensúlyozni, hogyan lehet hatásukat erősíteni, ha jó irányban haladnak. 4. A középpontban a felnőttek vallási nevelése álljon, mert a gyermekek problémái nagy részben felnőttek — szülők, tanítók, papok — segítségével fognak megoldódni. Ezek tehát rászorulnak hitük mélyítésére; át kell alakítani Istenről és magukról alkotott elképzeléseiket, gyakorlatba átültetni a társadalmi felelősségről vallott elveket, olyan valóban keresztény közösséget képezniük, amely szívesen fogadja a gyermekeket. 5. A kísérleti módszer bizonyult leghatásosabbnak az Egyesült Államokban a különféle korosztályok és kultúrcsoportok között. E módszer szerint a hitoktatás a napi életből vett tapasztalatból (öröm, harag, félelem, remény, szomorúság) indul ki, átkutatja okait és következményeit, egyéni és közösségi hatásait, érzékelteti a kérdéses ta
