A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
145 ÁLTALÁNOS: ...hogy a rész egy- oooooooooooooooooooooooooo házak növeljék a hivatások iránti felelősségtudatukat. LELKISÉG Sokat írtak, sokat beszél- oooooooooooooooooooooooooo tek az utóbbi évtizedekben az egyház válságáról. Ennek a válságnak az egyik kézzelfogható jele volt, hogy sok pap és szerzetes otthagyta hivatását, és nem jöttek újak helyettük. Világszerte mindenütt megcsappant a hivatások száma. Ha itt-ott olyan jelek mutatkoznak már, mintha a mélyponton túljutottunk volna, és a hivatások száma emelkedőben van, sajnos az még nem olyan egyetemes jelenség, minta létszámcsökkenés, a válság jelensége volt. Az áprilisi szándék nemcsak a tényt akarja tudatossá tenni a hívők számára. Mindjárt az orvoslásra is gondol. Hiszen ha arra rádöbbenünk, hogy valamiért felelősek vagyunk — tehát valamit tennünk kellett volna vagy tennünk kellene ma is — már az orvoslás útjára léptünk. Az a sajátos célja az áprilisi havi szándéknak, hogy a helyi egyházak, az egyházmegyék (és azokon belül a plébániák) — hiszen azokban él a hivő közösség, és ott szolgálják őket elsősorban a papok, a lelkipásztorok — tegyenek valamit ennek a fájó jelenségnek az orvoslására. HAVI IMASZÁNDÉKOK Maga az Úr Jézus mutatott rá a mindenki számára kézzelfogható, mindenki keze ügyében levő segédeszközre: „Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába." Imádkoznunk kell a hivatásokért. Már a háború előtti években odahaza szépen fejlődésnek indult „A nyáj a pásztorért" néven ismert szép ájtatosság. Kiscsoportok — eleinte inkább papok szülei, rokonai és buzgó imádságos lelkek — majd egész plébániai közösségek gyűltek össze imára, szentórára, néha egész éjszakát kitöltő szentségimádásra. Erre a nagy szándékra imádkoztak: „Adjon a mennyei Atya Fia országának építésére buzgó és szent munkásokat; a meghívottakat tartsa meg hivatásukban, tegye őket hatékony eszközökké a szeretet civilizációjának, az igazságnak, a szeretetnek és a békének a szolgálatában." Ma is sok plébánián, főleg a hónap első szombatján, különös buzgalommal imádkoznak hivatásokért, és tartják a „papok szombatját".