A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
141 prófétatelepek — mondhatjuk úgy is, prófétakolostorok — a fejlődésnek már magas fokát mutatják. Föltehetjük, hogy mindazok a prófétatulajdonságok, amelyek a népszabadító Mózes egyéniségét kiemelik, nem írhatók merőben a krónikás díszítő képzeletének a rovására, sem nem tekinthetők merőben teológiai értelmezésnek. Vagyis elfogadhatjuk, hogy Mózes idejében már megvolta prófétai intézmény Izraelben. Viszont Mózeshez visszatérve, Izrael történetének küszöbéhez jutottunk. De ez az intézmény Izraelben született? Vagy talán az ókori kelet más népeinél is megtaláljuk ezt a sajátságos kasztot? Ez a kérdés bizonyára meghökkent bennünket, mert a prófétákat mindig úgy tartottuk számon, mint az ószövetség szentjeit, akiken keresztül Jahve szólt népéhez, vagyis akiknek írásai Isten tanító szavát hordozzák. Mivel csak Izrael történetével fonódott össze az üdvösségtörténet, ezért eleve ki kellene zárnunk annak lehetőségét, hogy más pogány népek körében is lettek volna igazi próféták. De a Biblia egyáltalán nem ilyen szűkkeblű. Pl. Jeremiás próféta, amikor az Izrael körülötti országok királyaihoz fordul, így inti őket egy bizonyos politikai vonal követésére: „Ne hallgassatok prófétáitokra, jósaitokra, álomfejtőitekre, jövendőmondóitokra és varázslóitokra, kik azt mondják néktek: ne szolgáljatok Babilon királyának." Jeremiás az ókori kelet varázslói és jósai mellett az idegen királyok tanácsosaira, a prófétákra is kiterjeszti figyelmeztetését. Őket éppúgy nabinak, prófétának nevezi, amint a szentírás teszi, amikor Izrael igazi prófétái kerülnek szóba. A Biblia a Királyok Könyvében nabinak mondja Baál pogány istenségnek és Aséra pogány istennőnek az eksztázissal dicsekvő prófétáit. Valószínűleg Jezabel királynő idejében telepedtek át Izraelbe és Szamariába Tíruszból, a filiszteus világvárosból azok a Baál- próféták, akikkel Illésnek meg kellett küzdenie. Különben Mózes negyedik könyvében Bálámról olvashatunk. Ő nem volt a választott nép gyermeke. De ennek ellenére prófétai voltát a Biblia nemcsak elismeri, hanem bámulattal magasztalja is. Ha tehát ma a szentírástudós azt kutatja, hogy milyen szellem- történeti jelenségek készítették elő Izrael körül Izrael prófétaintézményét, evvel semmiképpen sem támadja meg a Szentírás prófétafogalmát. Hiszen csak azt a hátteret keresi, amelyben a Szentírás prófétaintézményének a sajátos színei jobban megmutatkoznak. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo HALOTT AINK de Kregczy Gabriella Pully Resiaz, Svájc Fylaki Mária Koppenhága, Dánis