A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
6 Két magyarázó megjegyzés 1) Mi itt a hit fényétől megvilágosítva beszélünk. Igyekszünk irányjelző pontokat adni olyan hívőknek, akik tudni és megérteni óhajtják, amennyire ez lehetséges, azt, amit hisznek; helyesebben szólva: óhajtják jobban megismerni Azt, akiben hisznek. A hit misztériuma üvegablakhoz hasonlítható. Az, aki a templom belsejében, a napsugarak megvilágításában szemléli, megragadja tündöklését, és kiveszi az ábrázolt alakokat. Az viszont, aki kívülről nézi, átvilágítás nélkül, csak ólmot és üvegdarabokat lát. Ha mégis egy hitetlen elolvassa szövegünket, azt kívánjuk, hogy olvasás közben érezzen valamiféle belső forróságot, amely feléleszti rokonszenvét Krisztus iránt. 2) Elmondani a hitet annyit is jelent, mint leírni azt az utat, amelyen egy ember lépésről lépésre eljut odáig, hogy megvallja, hogy maga Isten ragadja meg őt Krisztusban. Ugyanígy járnak el az evangélisták, amikor szétbogozhatatlanul egybe szövik az Atyának a Fiúban történt negnyilvánulását, és annak a lassú és fáradságos útnak elbeszélését, amelyet a tanítványok Jézussal végigjártak. A hit vándorútján Üjra elbeszélni az apostolok hitét azt is jelenti, hogy mi magunk útnak indulunk. Előre kell haladnunk ezen az úton, hogy szünet nélkül megújítsuk — önmagunkban és közösségben — azt az igent, amely által teljes és végleges módon Jézusra tesszük fel életünket, mert benne ismerjük fel Isten végső szavát. Minden reggel, reménykedve a reménységben, újra nekiindulunk, a halál kihívása ellenére. De sosem vagyunk egyedül. A bukások, a félrelépések, az eltévelyedések ellenére testvérekkel együtt kapjuk, mindig valami váratlan módon, az evangéliumot mint a világ üdvösségének örömhírét. Üdvösségünk a kereszt Mi az üdvösség? Közösség Jézussal, és közösség — általa és benne, és a Szentlélek befolyása alatt - az Atyával. Ez a közösség magához Istenhez való teljes hozzátapadás. A hit aktusában lemondunk arról, hogy Istent meghódítani akarjuk; befogadjuk ő a Megfeszített arcvonásaival. Befogadni Istent annyit tesz, mint megnyílni a kereszt szavának (lKor 1,18); ez Isten szava az emberhez, ez az Űrtói kapott lété temény(l Kor 11,23). Hogy egyre jobban higgyünk Jelenleg nem arra vállalkozunk, hogy végigjárjuk az egész katekézist. Azok szolgálatára, akik hisznek, és jobban akarnak hinni, azok szolgálatára, akik a hitbeli képzésnek és nevelésnek szentelik magukat, egyszerűen felidézzük az üdvözítő szót. És áldjuk Istent, aki Fiában egész áldását megadta nekünk.
