A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
J végleges formába öntötték az evangéliumot. Az evangéliumi beszéd második szakasza (Mt 5,12—16) három képből tevődik össze. Maga ez a három szókép is eredetileg három különálló jézusi mondás lehetett. A koptul fennmaradt Tamás-evangéliumban megtaláljuk a világosságot meg a hegyen épült várost, de két különböző összefüggésben. A szinoptikus evangéliumok összehasonlítása pedig azt bizonyítja, hogy az apostoli hagyomány elvesztette, elfelejtette a sóról szóló jézusi mondás eredeti összefüggését és pontos értelmét; ez főleg Márknál (9,50) szembeötlő. Máté evangéliumában azonban a három kép egységes egészet alkot, és mondanivalójuk is ugyanarra vonatkozik: Jézus tanítványainak — tehát végeredményben minden kereszténynek és a keresztény közösségnek — az egész világ, az egész embersiség krisztusivá alakítására szóló hivatása van. A sóról szóló mondás első hallásra eléggé rejtélyesnek tűnik. A Palesztinái viszonyokra kell gondolnunk, hogy jobban megértsük. A Holt-tenger vízéből nyert só könnyen lehetett EVANGÉLIUMI szennyezett és használhatatlan: növényi maradékok, mész, magnéziumos anyagok keveredtek ve- SZÓKÉPEK le, amelyek vízben nem oldódnak, hanem darabos szennyként megmaradnak. „Nem való már egyébre, mint hogy kidobják, az emberek pedig eltapodják.” Jézus figyelmezteti tanítványait: ne legyenek olyanok, mint sok zsidó, akik a szennyezett sóhoz hasonlítanak, és éppen ezért az Újszövetség népéből kizáratnak. A rossz só kidobásának a képe burkoltan az elmarasztaló isteni ítéletre utal. Az Újszövetség népének az a hivatása, hogy a föld sója legyen. A só biblikus teológiai jelentése alapján itt főleg két tulajdonságára kell gondolnunk. Egyik az, hogy a só konzervál, maradandóvá tesz; a „sószövetség” kifejezés örökkétartó, felbonthatatlan szövetséget jelent. Másik tulajdonsága az, hogy ízesít. A kereszténynek tehát az a feladata, hogy az emberek világát maradandóan megőrizze és ízessé tegye az Istennel való kegyelmi szövetségben. A „világ világossága” és a „hegyre épült város” szóképe a Máté- evangéliumban egymásba folyik, és nem lehet élesen elválasztani egymástól. Mindazonáltal némileg külön vesszük őket sorra. Amikor tanítványainak Jézus azt mondja: „Ti vagytok a világ világossága; világítson a ti világosságtok az emberek előtt”, hihetetlenül merész újítást követ el. Ahhoz a forradalomhoz hasonlíthatjuk, amelyet a világmindenségről alkotott felfogásban Kopernikusz újítása jelentett. Az ószövetségnek ugyanis az volt az alapvető meggyőződése, hogy a világ világossága kizárólag a történelmi, sőt a földrajzi Izrael és annak 52
