A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

512

oooooooooooooooooooooooooo ;jA marxista társadalomelemzés — folytatja írásában a je- PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK zsuiták legfőbb elöljárója (11.

pont) még akkor is, amikor oooooooooooooooooooooooooo nem úgy értik, mint ami magában foglalja a szó teljes értelmében vett történelmi materializmust, lényeges elemként tartalmazza az osztályellentétről és osztályharcról szóló radikális elméletet. Sőt, az osztályharc jegyében fogant társadalomelemzésnek mondhatjuk. Teljes realizmussal el kell ismernünk az osztályellentétek és az osztályharc létezését; a keresztény ember egyébként valami kapcsolatot lát e rossz és a bűn között; az általánosítást azonban kerülnünk kell. Semmiképpen sincs igazolva, hogy az emberiség egész múlt és jelen történelme harcokra vezethető vissza, még kevésbé a szó szoros értelmében vett osztályharcra.” A rabszolga és a rabszolgatartó viszonyán kívül a történelemben voltak és vannak más (pl. szövetségi-, béke-, szeretet-) kapcsolatok és egyéb mélyre nyúló hatóerők.

Igaz, hogy az osztály harc fogalmával dolgozó társadalomelemzésnek nem szükségszerű velejárója az osztályharcos megoldáskeresés,

Nagy Ferenc

KERESZTÉNY EMBER MAGÁÉVÁ TEHETI-E A MARXISTA TÁRSADALOMELEMZÉST? (II.)

stratégia, cselekvési program; a kettő azonban ritkán válik külön egymástól. A stratégiát pedig nehéz elképzelni a marxi proletár messianizmus nélkül. A kereszténység viszont, bár elismeri bizonyos harcok jogosságát, és nem zárja ki a forradalmat sem a zsarnokság szélsőséges határeseteiben, nem fogadhatja el, hogy a harcok megszüntetésére szolgáló legjobb eszköz maga az osztályharc. Ellenkezőleg, a kereszténység mindig arra törekszik, hogy a társadalom átalakítására más eszközöket vegyen igénybe: a meggyőzést, a tanúségtételt, a kiengesz- telődést; mindig bízik a megtérés lehetőségében, és csak végső esetben, az igazságtalanság elleni védekezés érdekében fogadja el a harcot, az erőszak alkalmazását. Arról van itt szó, hogyan fogjuk fel a cselekvés bölcseletét, sőt a cselekvés teológiáját.

Röviden: a marxista társadalomelemzés „az emberi történelemről olyan felfogást foglal magában, amely nincs összhangban az emberről és a társadalomról vallott keresztény világképpel, és olyan stratégiához vezet, amely a keresztény értékeket és magatartásmódokat