A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

467

Pár hónapig a pap semmi hírt sem kapott a Demeter-Füleki ügyről. Egyszer aztán jött a szóbeszéd szárnyán, hogy a Márton legény kórházba került, mert leesett a lóról, és két helyen is eltört a jobb lába. Lassan azt is megtudta, hogy több műtéten esett át, de úgy látszik, egyik lába rövidebb lesz, mint a másik, és bicegni fog egész életében.

így Demeter Marosának eggyel több oka lett, hogy elutasítsa a legényt, mert nem akarja egy bicegő férj oldalán eltölteni földi napjait. No meg két és fél hold ára is ráment az operációra meg a kórházra. Hát most már nem is olyan gazdag.

Demeter Kati is elvesztette a nagy szerelmet, kiábrándult, mert akármilyen nagy is volt képzeletében a szerelem, nem volt olyan nagy, hogy „Sánta-bic” felesége legyen, mint barátnőinek mondogatta.

* * *

A végső megoldást az idő hozta meg. Füleki Márton felgyógyulása után restellt a Demeter-portára „elbicegni”. így aztán Padáron találta meg az élete párját egy másik bicegő teremtésben. A Zavardiék lánya születése óta bicegett. Mindenki sajnálta, mert határozottan szép lányka volt. Egy napon aztán ,,elbicegtek” beiratkozni a plébániára. Megesküdtek és boldogan „bicegnek” egymás mellett azóta is. A falu hamarosan megtudta a bicegő pár történelmi hátterét. Érdekes, hogy a közhangulat a bicegő pár mellett foglalt állást, és a Demeter-lányo- kat elmarasztalta.

KERESZTÉNY EMBER MAGÁÉVÁ TEHETI-E A MARXISTA TÁRSADALOMELEMZÉST?

1980. december 8-án Pedro Arrupe atya, a jezsuiták általános rendfőnöke levelet intézett a latin-amerikai jezsuitákhoz a fenti kérdésről. Ez a levél márciusban nyilvánosságra került, és bejárta a világsajtót. Általában megértő és kedvező fogadtatásra talált.

Latin-Amerika országaiban a 60-as évekig a marxizmus meglehetősen jelentéktelen pártpolitikai valóság volt csupán; a keresztények, az értelmiségiek alig ismerték. A hatvanas években behatolt a katolikus akció bizonyos rétegeibe, nevezetesen a katolikus egyetemi ifjúságba, főként Brazíliában. A hetvenes évekkel újabb, döntő fordulat állt be: a marxizmus tananyag lett az egyetemeken (a katolikus egyetemeken is); bizonyos keresztény csoportosulások pedig a gazdasági és társadalmi élet elemzésébe felvettek marxista fogalmakat is, úgy