A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

ségből szorgalmazta. Meg volt róla győződve, hogy ezt javaIIja a két nép valódi érdeke is. Tudta, hogy az idő neki dolgozik. 1968 márciusában a diákság újra tiltakozott az elnyomás és a rendőruralom ellen. Wyszyríski nemcsak híveit vette védelmébe, ha­nem az emberi jogokért küzdő hitetleneket és zsidókat is. De az arab­izraeli vita politikai vonatkozásaival nem foglalkozott. 400 Azok a zavargások, amelyek Gomulka távozásához, és 1970- ben Edward Gierek kormányzatához vezettek, szintén szükségessé tették, hogy a kormány az egyház közreműködését keresse. Gierek már első beszédében hang­súlyozta, hogy a társadalom építésében szükséges a hivők és a hitetlenek együttműkö­dése. 1976 elején az akkori miniszterelnök a parlament­ben jelentette ki, hogy a jö­vőben semmi hátránnyal nem járhat a vallás gyakorlá­sa, és ezt az ígéretet a kor­mány és a párt lényegében azóta megtartotta. Az élel­miszerhiány miatt sztrájko­ló munkásság figyelmét a termelés elakadásából szár­mazó szegénységre hívta fel a kardinális, és a kormány hálás volt érte. A kormány­tól a letartóztatott sztrájko­lok szabadon bocsátását kö­vetelte, és ezzel a munkás­ság háláját érdemelte ki. Mindig megtalálta a módját, hogy az ellentétes érdekeket a közjóba oldja, és közben lépésről lépésre egyre na­gyobb szabadságot vívjon ki egyháza és népe számára. Nem győzni akart, hanem használni; célja nem a megalázás, hanem a felemelés volt. Lech Walesa Wyszyríski bíborost vallja mesterének. A bíboros kezdettől fogva támogatta a független szakszervezet gondolatát, ugyan­akkor annyira intette a sztrájkolókat minden túlzott követeléstől,

Next

/
Thumbnails
Contents