A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
368 másra nem számíthatnak, csak a gyermekeikre, hogy öregségükben vagy betegség esetén gondoskodjanak róluk. Európa és az iparilag fejlett országok története azt bizonyítja, hogy amikor a szülők gazdasági helyzete biztosabb lesz, csökken a gyermekek száma, kisebb lesz a család. Természetesen nem egy nemzedék élettartama alatt csökken meg így a születésszám. A szegényebb népek pedig nem engedhetik meg, hogy a folyamat több nemzedék során náluk is eljusson erre az eredményre. Kifutnak az időből ezek a népek, és mintha nem lenne kiút számukra, kényszerhelyzetben vannak: jelen körülmények között népesedésük növekedése nagyban akadályozza, vagy legalább is hátráltatja gazdasági fejlődésüket. Nemzetközi problémává lesz a harmadik világ gazdasági fejlődése és annak a népesség növekedéséhez való viszonya. Az aggodalom, hogy a népesség növekedése kimeríti földünk korlátozott mértékű tartalékait, és a világ egyensúlyát veszélyezteti, nemzetközi síkon is mindinkább növekszik. Ez késztette az Egyesült Nemzeteket arra, hogy 1974-et megtegye Népesedési Világévvé. Felkérte a tagnemzeteket, tegyék megfontolás tárgyává népesedési problémájukat, és készítsenek elő egy munkatervet a kérdéssel kapcsolatban. Ezt majd a Bukarestben rendezett Népesedési Kongresszuson tárgyalják meg. A konferenciát augusztus második felében meg is tartották. A népesedés kérdésével foglalkozó munkatervet a 135 tagállam meg is szavazta a konferencia végén. A főbb javaslatok közül ez volt a legjellemzőbb: azok az államok, ahol a népesség szaporodása akadályt gördít törekvésük útjába, mely- lyel polgáraik jólétét akarják előmozdítani, olyan népesedési politikát folytassanak, „amely az alapvető emberi jogokkal és a nemzeti törekvésekkel és igazi értékekkel egyaránt összhangban van.” A bőségben élő, fejlett gazdasági életű népeket arra kérték, lássák be, hogy polgáraik a föld gazdasági kincseiből fejenként sokkal többet használnak fel, mint ami a fejlődésben lévő országok lakosaira jut. Sürgette, hogy ezek az államok „a népesedés, a fogyasztás és a befektetések terén olyan megfelelő politikát folytassanak, amely tekintettel van arra a szükségletre, hogy a nemzetközi méltányosság terén alapvető javulás szükséges.” Bukarestben egyetértettek abban a tekintetben, hogy a társadalmi igazságosság előmozdítása, a vagyon és a jövedelem méltányosabb elosztása, a gondosabb egészségügyi ellátás és a jobb társadalmi szolgáltatások mind csökkenthetik a népszaporulat mai szintjét. A nő kapjon teljes egyenrangú szerepet az ország gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Elő kell mozdítani a művelődés lehetőségét mindkét nem részére és minden fokon: ez is mérséklő hatással van a szaporodás tekintetében. Ha a társadalmi biztosítottság és az öregkorban kapott juttatások terén jobbak lesz-
