A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
323 lásba menjenek,és így tartsák fenn magukat, így gondoskodjanak a gyermekekről. Az eredménye az lenne, hogy nem tudnák megadnia gyermekeknek a megfelelő, nekik kijáró gondoskodást. Álfüggetlenség lenne az, amit a parthenogenezis útján „élvezned a nő. Nem iskell ezt komolyan számba venni. Korlátozottak anyagi forrásaink is, az orvosi ellátottság is éppen hogy elégséges. Okosabb mindkettőt arra fordítanunk, hogy a már bevált módokon adjuk meg a jobb egészség- ügyi gondoskodást, és ne kísérletezzünk kétes értékű és nagyon drága, költséges módszerekkel. Mint fentebb is említettük, igen sok előnye lehet ésvana kló- nos úton való szaporításnak a kertészetben, a növénytermelésben és az állatnemesítés terén. A módszer hívei éppen ilyen eredményeket remélnek és ígérnek — emberi vonalon is. Képzeljük csak, mondják, másolhatnánk, halhatatlanná tennénk a kiváló tehetségű embereket: a nagy művészeket, zeneszerzőket, a magasabb típusú és kiváló mértékben eredményes embereket. Nemzedékről nemzedékre tovább tudnánk adni pontos másolatukat, újabb és újabb „kiadásukat". Mennyivel gazdagabbá lenne így az emberi nem! A legszebb példányok is, művészek és művésznők, kiváló sportemberek, a testileg legfejlettebb egyedek megkettőzött, megsokszorozott példányokban, vég nélkül „előállíthatok" lennének. A szülők,akik baleset következtében elvesztették drága gyermeküket, megkaphatnák azok „másodpéldányát". Hasonló módon a sikeres üzletember, vagy aki más téren nagyot alkotott, elkészíthetné saját „másolatát", és ráhagyhatná üzletét „saját újabb kiadására", igazi utódára. Mások azt emlegetik, hogy az ilyen „egyívású" emberek, az azonos sorozat tagjai, milyen alkalmasak lennének olyan munkakörök ellátására, ahol egymás megértése és az együttműködés készsége lényegesen segítségükre lenne. Ilyen módon az utódok nemét is biztosíthatnánk a klónozás segítségével. További előny lenne, hogy ilyen esetekben a szervek átültetése veszély nélkül menne, a szervezet nem vetné vissza a beplántált szervet. Szinte vége- hossza nincs az ilyen és hasonlójellegű elképzeléseknek ésálmodozás- nak. Igaz ugyan, hogy sok elgondolásnál tényleg messze eldobták a sulykot, de magát a klónozással kapcsolatos erkölcsi kérdéseket, a felelősséget, megengedett vagy tiltott voltát komolyan meg kell fontolnunk, hiszen a nem távoli jövőben minden bizonnyal megkísérlik a klónozást emberrel kapcsolatban is. Minden olyanfajta okoskodás, mely a klónozást pártfogolja emberi viszonylatban is, feltételezi, hogy az ember csak eszköz bizonyos társadalmi célok elérésére, vagy pedig valami egyéni, esetleg szülői kívánság kielégítésére való. A kiónok klinikai, kísérleti telepi
