A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
320 ■kitiridfif-kirkirkirkirk-kirkirkirk-kirkirkirk-kir Varga Andor PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK A KLÓNOZÁS ★ A „klón”, a szériában gyártott lény, új keletű fogalom; a napi sajtó és a heti magazinok ismeretterjesztő és szenzációt hajhászó cikkei közismertté tették. A görög szó dugványt, bujtványt jelöl, ami ismert jelenség a növények világában: egy letört, levágott ág földbe szúrva ugyanolyan növénnyé, fává fejlődik, mint amelyről letörtük, levágtuk. A szemzés útján is pontosan olyan természetű növény fejlődik, mint amelyről a szemet levágtuk. A növényszaporításnak ez a módja a régi időktől fogva ismert volt. Tehát a növények szaporodása sokszor nem történik nemi úton. Azt is megfigyelték, hogy többsejtű, de igen egyszerű állatok is gyakran szaporodnak ilyen úton. így pl. a medúza és hasonlók esetében egy sejtcsoport leszakad és új szervezetté fejlődik. Az új képződmény, az új lény neve „klón". Az így fejlődött szervezetek élettanilag azonosak. A fejlettebb növényekben és a magasabb rendű állati szervezetekben két fajta sejtet találunk: genetikus és szomatikus sejtet. A két genetikus sejt az ivarsejt és a petesejt, egyesülése szexuális módon való szaporodás; az utód mindkét szülőjétől különbözik a genetikus vonalon, mert a két nemző sejt egyesülése a két szülő jellegzetes vonásainak keverékét eredményezi. Annak a gondolatnak a lehetősége, hogy fejlettebb növények és magasabb rendű állatok, talán még az ember is, szaporodhatnak „nem nemi úton", a harmincas években vetődött fel. Az a vélemény alakult ki, hogy még a szomatikus — tehát szaporodásra nem alkalmas — sejtekben is az egész szervezet fejlődési, faji magja benne van. A Nobel-díjas német biológus, Hans Spemann ajánlotta azt a kísérletet, hogy távolítsák el egy petesejt magját, és tegyék helyébe egy szomatikus sejt magját, hadd lássuk, normális utóddá fejlődik-e a petesejt, amely pontos mása, „kiónja" lenne annak az egyed- nek, amelyből a sejtmagot vették. 1952-ben békasejtekkel végezték el ezt a kísérletet. Újonnan megtermékenyített békák petesejtjéből kiemelték a sejtmagot, és helyébe egy ugyanolyan fajta egyedből való embrió sejtmagját tették. A peték fejlődésnek indultak; az eredmény egy sereg azonos békaporonty lett, pontos másolata az „adományozó" békának, ahonnan a sejtmagot vették. Az eljárásmód neve „kloning", vagy sejtmagátültetés. Ily módon azonos virágokat és más növényeket lehet előállítani egyfajta kiválóan szép vagy jól termő példányból. A klónozás terén elért eredmények felvetették a kérdést, lehet-
