A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

1

sen a haldokló csecsemők iránt, akiket mint megkeresztelt és megváltott lelkeket akart mindig számon tartani. A méhekben a szorgalom és a rendszer mintáit látta, és életüket tanulmányozva húsz brazil fajtát különböztetett meg. A természettel való szoros együttélésére jellemzők azok a népies csodák is, amelyeket Assisi Szent Ferenc mintájára a néphit neki tulajdonít. A mérgeskígyók nem jelentettek veszélyt számára, sőt azt is kikönyörögte, hogy rendtársai se haljanak meg kígyómarás következtében. Sokszor érezzük írásai alapján, hogy mennyire elbűvölte az itteni éghajlat, a levegő, a színek, a táj; hisz idejövetelének egyik oka az is lehetett, hogy az első rendtársak lelkesítő levelei alapján gyenge egészségére, fiatalkori balesetből maradt púpjára és krónikus gerincfájdalamaira Brazíliában remélt enyhülést találni. Ezt el is érte, sőt, sokszor ő volt a többiek, főként az idősebb és szintén beteges Manuel de Nobrega támasza, segítője.

(Folytatjuk)

258

András Imre

FONTOS KÖNYV A MOLDVAI MAGYARSÁGRÓL

(Második és befejező rész)

Domokos Pál Péter Kájoni 23 munkáját sorolja fel könyvében. Ezek közül kétségtelenül legjelentősebb a Cantionale Catholicum énekeskönyv, mely I. és II. részből álló, 786 oldalas könyv. Torma Istvánnak, Belső-Szolnok vármegye főispánjának biztatására és költségén jelent meg.

Kájoni nem adhatta ki könyvét dallamokkal, frissen alapított nyomdájában nem volt meg az ehhez szükséges felszerelés. Ezért az 1651-ben megelent Kisdi-Szőlősy-féle Cantus Catholici dallamaira utalt.

A Cantionale Catholicum úttörő és hiánypótló jellegét bizonyítja, hogy az 1676-os kiadást 1719-ben a második követte, 1805-ben a harmadik, 1920- ban „Erdélyi egyházmegyei énekeskönyv” -ként a negyedik, az első kiadás 300 éves évfordulójára pedig a Domokos Pál Péter által közzétett ötödik kiadás, mely gondos kutatómunkával történt előkészítése miatt kritikai kiadásnak számít. Nagy érdeme, hogy az élő néphagyományt, a korra vonatkozó írásbeli anyagot konzultálva, felkutatta a Kájoni utalásában szereplő eredeti dallamokat — 35 híján valamennyit megtalálta —, s ezeket a szövegekkel együtt adja az olvasó kezébe.

Könyvével Domokos Pál Péter emléket állított a román származású ferences szerzetesnek, aki a katolikus híveket szolgálva a magyar művelődéstörténetnek is jeles munkásává vált. Olyan korban, mely elsőbbséget adott a hitnek, a nemzetiségi hovatartozás még nem vert éket az emberek életébe. Kájoni korában