A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

245

Krisztus népét kormányozni kell. — A hierarchikus szervezettel e- gyütt a Szentlélek az Egyházat testvériséggé is teszi. Ez a testvéri egyetértés és szeretet elsősorban a Szentlélek kegyelemajándéka; ebből kifolyólag aztán aszkétikus feladat is, amely okos körültekintést, szívós erőfeszítést, önmegtagadást kíván. A testvéri szellem érvényesülése az Egyházban befelé is meg kifelé is békét, derűt, meggyőző tanúságtételt, hitelreméltóságot eredményez. Krisztus leikével nem áll összhangban sem a klikkszellem, sem egymás lenézése, elnyomása, sem a belső szakadás, az egység megtörése. Pünkösd ünnepe lelkiismeret-vizsgálatra szólít fel mindnyájunkat: mit nem teszünk meg, és mit kellene megtennünk azért, hogy egyházközösségünkben a testvériség szelleme maradéktalanul érvényesüljön.

(5) A Szentlélek létrehozta egység nem jelent egyhangúságot, hanem sokféleségben nyilatkozik meg. Az Egyház tiszteletben tartja a Szentlélek minden sugallatát. Semmi sem annyira idegen az Egyháztól, mint a nyájszellem. - A pluralizmust az első pünkösdkor a nyelvek sokfélesége jelezte. Az ószövetségnek az eredeti bűnről szóló teológiája a nyelvek sokféleségében zavarodottságot, és az emberi kevélység büntetését látta. A bábeli torony építésekor az emberek azzal próbálkoztak meg, hogy a kozmikus erőkkel és saját erejükkel. Istentől elszakadva hozzák létre az emberiség egységes birodalmát. Próbálkozásuk eredménye az lett, hogy nem értették meg egymást, nyelvük és mondanivalójuk összezavarodott. Bábellel szemben pünkösd valóságos isteni ellen-Bábel. Isten lelke a nyelvek sokféleségében is egységes, konstruktív mondanivalót tud kifejezésre juttatni. Amit Isten közölni akar, azt mindenki a saját nyelvén, saját felfogóképességéhez mérten érti meg; amit az emberek ezernyelvű liturgiájukban mondanak, az mind egyazon Egyháznak azonos mondanivalója: egyazon Istennek és Atyának egységes megváltása és egységes dicsérete.

(6) Már említettük a pünkösdi Egyháznak összetételében megnyilvánuló egyetemességét. Ennek az egyetemességnek egy másik arculata is kidomborodik: a galileai tájszólásban beszélő Pétert tizenkét különböző tájegységet képviselő személyek hallgatják, és mindeki a maga nyelvén érti. Az Egyház küldetése tehát minden néphez szól. — A népek az Egyházban is megőrzik nemzeti sajátosságaikat, személyazonosságukat; túlzottan nacionalisták azonban nem lehetnek; sem a hitvallás, sem a szeretet vonalán nem zárkózhatnak önmagukba. A pünkösdi Lélek kiáradása egységbe ötvözi ezt a kétfelé húzó erőt: az egyetemességet és a nemzeti jelleget. — Napjaink társadalmi és politikai problémái (éppen mivel sokszor annyira bonyolultak, nehezek, sürgetőek) alkalmasak arra, hogy a keresztény népeket állandóan figyelmeztessék a veszélyekre és a feladatokra: nem szabad megre-