A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

resztül nyilatkozik meg számunkra, hi­szen benne lakik az istenség egész tel­jessége. (2) Jelképe azonkívül annak az égő szeretetnek, mely, beárasztva lei­kébe, megszenteli Krisztus emberi aka­ratát, és amelynek működését kettős, tökéletes ismeret: az Istent látó boldo­gító ismeret és a lélekbe árasztott isme­ret világítja meg. (3) Végül, még termé­szetesebben és magától értetödöbben, jelképe érzelmi világának is, mivel Jé­zus Krisztusnak a Boldogságos Szűz méhében a Szentlélektől képzett teste a legtökéletesebb érző és felfogó ké­pességekkel van felruházva, tökélete­sebbekkel, mint akármilyen más em­bernek a teste. Minthogy tehát a Szent Iratok és a katolikus hit hiteles bizonyságai egy­aránt tanítják, Jézus Krisztus lelkében teljes összhang és megegyezés uralko­dott, és Ő hármas szeretetét nyilvánva­lóan arra irányította, hogy megváltá­sunkat végbevigye, azért a legteljesebb joggal úgy tekinthetjük és tisztelhetjük az isteni Megváltó Szívét, szere tétének ezt a kifejező jelképét, mint megváltá­sunknak tanúbizonyságát, és mintegy azt a misztikus lépcsőt, melyen fel a mi megváltó Istenünk megváltó karjai­ba juthatunk. Épp ezért szavait, tette­it, törvényeit, csodáit, főként azokat a műveit, melyek irántunk való szerete­tét különösképpen tanúsítják - így az isteni Eucharisztia alapítását, keser­ves kínszenvedését és halálát, legszen­tebb A nyjának átengedését nekünk, az Egyház megalapítását számunkra, és végül a Szentlélek elküldését az apos­toloknak és nekünk — mindezt, is­mételjük, úgy kell megcsodálnunk, mint hármas szeretetének bizonysága­it; hasonlóképpen szükséges, hogy sze­rető lélekkel szemléljük Szentséges Szívének dobogását, mellyel földi za- rándokságának idejét mintegy megszab­ni látszott addig a végső pillanatig, ami­kor az evangélista tanúsága szerint nagy szóval felkiáltott: Beteljesedett!, és lehajtva fejét kiadta lelkét. E pilla­natban Szivének verése elállt, és érez­hető szeretetével szünetelt addig, míg legyőzve a halált sírjából feltámadott. Miután pedig teste az örök dicsőség ál­lapotába jutott, és leikével, mely győ­zedelmeskedett a halálon, újra egyesült, legszentebb Szive békés nyugalommal soha többé verni meg nem szűnt, és megszűnni nem fog, s hasonlóképpen nem szűnik meg jelezni azt a hármas szeretetet, mellyel az Isten Fia el van telve A tyja iránt és az egész emberiség iránt, melynek Ö teljes jogú Feje. (...) Miután Üdvözítőnk örök dicsőség­be öltözött testével égbe szállt, s ül az Atya jobbján, lángoló szeretetéve, mely Szívét dobogtatja, Egyházát most sem szűnik meg szeretni Kezén, lábán és oldalán viseli tündöklő sebhelyeit, melyek hármas győzelmét jelképezik: győzelmét az ördög, a bűn s a halál fe­lett. Ugyanebben a Szivében, mint va­lami értékes kincsesszekrényben, fel­halmozva tartja az érdemeknek ama végtelen kincseit, mint hármas győzel­mének gyümölcsét, melyekből bősége­sen osztogat a megváltott embereknek. A Szív Hungarian Catholic Monthly Published by the Hungarian Jesuits Address: P.O.Box 458, Station „A" Hamilton, Ont., Canada, L8N 3H8 one year subscription: 9.00 Editors: Raymond Chilia, Francis Nagy Editorial Advisory Board: Stephen Békési, Blaise M. Jaschkó Attila Miklósházy, Nicola Orbán Sales D irector (Europe): Henrik Matyasovich, Blijde Inkomststr. 18 B-3000 Leuven, Belgium Printed in Canada by the Slovak Jesuits Box 600, Cambridge, Ont. N1 R 5W3 Second Class Mail Registration No 4281 I

Next

/
Thumbnails
Contents