A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

233

a város tülkölő- zsibongó-nyargaló forgalmából —, mint egy üvegha- rang-sajtbura. Mi itt benn nem mertünk, de nem is tudtunk egymásra nézni. Mindegyikünk mozdulatlanná merevedve, mint megannyi élő szobor, szívta magába a felfog- ha tat lant.

A kkor tért visz- sza közénk, amikor térdet hajtva, nagyon lassan és csendesen, kimondta: Mysterium fidei!

A feszültség a sokezer tüdőből egyszerre, egyidejűén felszakadó lélegzettel, kiáltás- szerű, robajló sóhajtásban pattant szét. A hármas templomhajó tetőzete visszadob- Mária megdicsőülése — Mozaik a bazilika apszisában ta, S a számtalan

oszlop között halt el. A gerincemen alulról fölfelé futott végig valami bizsergés. Megtántorodtam. Majd elernyedtem.

Átéltük a csodát. Támaszt Isten prófétát... Akik jelen lehettek, felismerték a kenyértörésben.

Másnap a sajtó címoldalon számolt be az óriási szenzációról: a pápán a koszorúzáskor a közelállók fehér pullóvert láttak reverendájának kis pelerinje alá simulva a hidegben!!!

Valóban csak ennyit tudunk felfogni?!