A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
185 Különben rászokik, oszt majd mongya: Pista, ezt is, azt is. Azt mán nem! Csak csinájja ki-ki a maga dógát!” A pap mosolyogva hallgatta a jegyző tapasztalatait. — Nos, bizonyára veled is történt miegymás hasonló eset a falusi illemszabályokat illetőleg - jegyzi meg humorosan a jegyző. — Nem olyan érdekes, mint a tiéd. De engem az lepett meg, hogy a férfinép errefelé azt tartja, hogy ami a vallási élettel kapcsolatos, az az asszonyok dolga. Amióta itt vagyok, még egyszer sem jött be egy férfi, hogy, mondjuk, szeretne szolgálni egy misét apjáért, anyjáért az évfordulón. A feleségit vagy nagyanyját küldi be. Vagy az egyházi adóval, ha baj van, az asszonyt küldi. „Küldje be az urát”, mondom az asszonynak. „Az ugyan nem jön be”, mondja a felesége. „Csak mondja neki, hogy én kéretem.” — Na, és bejött? — kérdi a jegyző. — Be. Jó hét múlva. Nehezen szánta rá magát. Mondom neki: „Füredi uram, jobb, ha magával tárgyalok, mint az asszonnyal.” „Nézze, plébános úr, jobb, ha az ember nem keveredik bele az asszonyok dolgába.” „De hát honnan veszi azt, hogy ez az asszonyok dolga?” „Hát nem a? Minden, ami a vallás, templom, pap, temetés, keresztelés, az a fehérnép dóga.” Ezek után, ha emlékszel, kénytelen voltam prédikáció tárgyává tenni, hogy a vallás mindenki dolga, és főképp a családfő dolga. — Hát azt vetted-e észre, hogy amikor a vásárba mennek — mondja a jegyző —, a feleség, az asszony nem az ura mellett megy, hanem előtte, az ember meg utána? — Persze! Mikor a Gyuri kocsisomnak említettem ezt a vásáron, nevetve mondta: „Hát mink nem úgy csináljuk, mint az urak. Nekik még az is számít, ki van a jobb vagy a bal oldalon. Mindegy a, melyik oldalon! De ha előtte megy a fehérnép, ez annak a megmutatója, hogy a férfi az úr a háznál, és nem az asszony.” — Nem hiába, keleti fajta vagyunk! Ezer esztendő nem volt elég, hogy a fehérnép egyenlő rangú élettársa legyen a magyar embernek — gondolta a pap hazafelé menet a községházáról. Mezei Margaréta Mester Margit Mária élete Unum Sanctissimae Trinitatis Margit és P. Csávossy ismeretségi köréből az 1930-as évek elején kis kör alakult ki. Ennek tagjai átvették Margittól azt a lelkiséget, ami Margitban egyre jobban kibontakozott, s amit röviden az Unum lelkiségének neveznek. I
