A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
17 óráiban. Attól az időtől fogva, hogy Szent István a szent koronát, a nemzeti egység tisztelt jelképét, és az egész népet a Legszentebb Szűz gondjaira bízta, egészen a második világháború fájdalmas és megrázó óráiig, sohasem szakadt meg Magyarország gyermekeinek bizakodó imája Máriához, aki - a zsinat szavaival (Lumen gentium 62) - „anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről, akik még zarándokúton vannak, a sok veszedelemben és bajban”. 3. E misztikus kápolna másik világos jelentése kétségkívül a Szent Péter utódához való hűség tanúsítása. VI. Pál pápa ajándéka emlékezetünkbe idézi II. Szilveszter pápa nagylelkű lelkipásztori gesztusát, aki a fiatal magyar egyház iránti szerető gondoskodásában meghallgatta Szent István óhaját: Szent Péter sírja mellett legyen a magyaroknak egy nemzeti szentélyük és zarándokházuk. A római pápával való hitbeli és egy ház fegyelmi egységet hirdeti ez a szent hely, amely jel marad: jele a magyarországi helyi egyház bekapcsolódásának Krisztus Egyháza egyetemes közösségébe. 4. Ha ezután tekintetünket körülhordozzuk a kápolna oldalfalainak domborművein — a magyar szentek és boldogok életjeleneteit ábrázoló műalkotások mintegy koszorúként övezik a Szent Szűz nagy szobrát -, a szentek művéről kell elmélkednünk. Ők az evangéliumi megbízatás szerint testvéreiket szolgálták, hogy elősegítsék annak a népnek emberi és társadalmi felemelését, amely még éppen csak az első lépéseket tette a civilizáció felé. Oly sok szent példakép világította meg a magyar nép életének első századait! Ezt látva önként felmerül a gondolat: a Krisztushoz való ily hősies ragaszkodás Hozzá mélyen hasonló embereket teremt (vö. Róm 9,29), akik készek önmaguk teljes odaajándé- kozására, hogy előmozdítsák az igazságosságot, a szabadságot és a békét. Csakugyan, amint a II. vatikáni zsinat tanítja (Lumen gentium 40), „az élet szentség a földi társadalomban is előmozdítja az emberhez méltóbb életmódot”, továbbá bátorítja és elősegíti az igazi polgári haladást. Kiss Nagy András: Szent László