A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-01 / 3. szám

98

zékkel kell értékelnünk ezt — a tékozló gyermek Atyjának szívéből fakadt - kegyelmi csodát.

Át kell éreznünk azt, hogy a keresztre feszített Krisztus általában ezen (és nem más) úton hívja magához elbitangolt, hűtlenné vált testvérét, hogy azt mondhassa neki: „Bűneid meg vannak bocsátva.” Be kell látnunk azt is, hogy a bűnös ember — minden átmeneti ellenszegülése ellenére — pontosan erre a szentségi jellegű kiengeszte- lődésre vágyik, ahol egybefonódik bensőséges találkozása az Üdvözítővel és külső találkozása az egyházközösséggel és a szentség kiszolgáltatójával.

A közelmúlt években sok helyütt lábra kapott visszaélésekkel szemben a pápák ismételt és sürgető álláspontját kell magunkévá tennünk: az egyéni gyónást, amikor valaki halálos bűnben van, nem lehet sem egyszerűen mellőzni, sem pedig közösségi bűnbánati szertartásokkal helyettesíteni. Halálos bűneinket személyesen, kifejezetten, a kiengesztelődés szentségi aktusában, a bűnbánat és a javulási eltökéltség lelkületével kell Isten és az Egyház elé vinnünk.

4) Imádkozzunk azért: — hogy mindnyájan egyre jobban tudatosítsuk, milyen döntő akadályt jelent a bűn Istennel való találkozásunk útján; — hogy soha kétségbe ne vonjuk Isten atyai gyengédségét és megbocsátó irgalmát; — hogy a másoknak megbocsátani tudás személyes élményei növeljék Isten szeretete iránti bizalmunkat; - hogy a bűnbánó keresztények és a kiengesztelődés papi szolgái a mennyei Atya szívbeli szándékainak megfelelően értékeljék a szentségi kiengesztelődést; — hogy a gyakori gyónásainkból fakadó csekély látható eredmény le ne verjen, hogy szem elől ne tévesszük Isten bűnbánatra hívó evangéliumának kifogyhatatlanságát; — hogy a keresztények nagy többsége visszataláljon a gyakori gyónás helyes mértékéhez; - hogy az egyéni gyónások Isten üdvözítő irgalmát ünneplő jellege egyre jobban kibontakozzék, főleg azzal, hogy Isten szavának hirdetése itatja át; — hogy a közösségi bűnbánati szertartásokat egyre jobban megkedveljük és használjuk, bűnbánó földi zarándoklásunk és egyéni gyónásaink szolgálatában; — hogy bocsánatos bűneink gyakori meggyónását abban a szellemben végezzük, amelyben a Szentlélek sugallatára az Egyház szokásává vált.

MISSZIÓS:. az Egyenlítői Guinea egyházáért.

Ez a kis területű (28 051 km^) és csekély népességű ország 1968 októberében függetlenült Spanyolországtól, és vált önálló köztársasággá. Kb. 300 000 lakosa majdnem 100%-ig katolikus. A független állam történetének első 11 éve, Francisco Macías Nguema elnöksége