A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
84 > A keresztény remény nem egyéb, mint meggyőződés arról, hogy a sze- Remény retet örök. Alapja hitünk Isten szeretetében és Krisztus feltámadásá- ban. Mert az Isten szeretet, és mert Krisztus feltámadt, azért tudjuk, hogy semmi kárba nem vesz, hogy már itt megkezdődik az örök élet, hogy erősebb a halálnál a szeretet. Tudjuk, hogy a hűséges Isten majd új eget és új földet teremt, ott beérik minden gyümölcs, amelyet a Szentlélek napja érlelt. Tudjuk, hogy amikor az igazságért, igazságosságért, szabadságért, szeretetért élünk, dolgozunk, küszködünk itt a földön, titokzatos módon az Isten eljövendő örök országában megvalósuló testvéri közösséget készítjük elő. Tudjuk, hogy velünk van az Isten, és általunk építi a teremtett világot a beteljesülés felé. Hisszük, hogy é- letünkben, halálunkban az Istené vagyunk, és hogy akik az Istenben szeretjük egymást, ha meghalunk is, élni fogunk. Ez a mi reményünk, és „ez a remény nem csal meg" (Rómaiaknak 5,5), mert alapja az Isten hűsége, Krisztus feltámadása és a Szentlélek isteni ereje. Olyan ez a remény, mint egy kis mécses lángocskája, a- melyet a Szentlélek olaja táplál. Rátör mindenfelől a világűrt betöltő sötétség, mégsem tudja eloltani. Mert ha óriásinak is tűnik a sötétség, elég, hogy egy kis lángocska a közelébe érjen, és máris kitűnik: a sötétség semmi, erősebb a fény! Csodálatos láng ez a remény, amelyet ezer kiábrándulás, csalódás sem tud kioltani. Hatalmas erő kell, hogy éltesse és táplálja a századokon át: Isten Lelkének ereje. I) fiatalok és az Egyház Lavaly júniusban (jobb későn mint soha!) foglalkozott az európai püspöki szimpozion ezzel a témával. A mintegy 70 püspök mellett résztvettek az érdekeltek is: különböző egyházi ifjúsági szervezetek kiküldöttei. És persze meghívtak szakértőket, más egyházak képviselőit, és többen érdeklődtek a különböző szerzetesrendek közül is a téma iránt. A püspöki szimpozion nem a- zonos a püspöki szinódussal. Míg az előbbi fakultatív, és nem a világegyház szervezi, az utóbbi „kis zsinatnak’’számít.
