A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
563 Mezei Margaréta Mester Margit Mária élete Középiskola — családi megpróbáltatások Margit 1917 szeptemberében lett a budapesti Sacré-Coeur István úti in- ternátusának lakója. Hét évet töltött itt. Itt vált gyermekből érett felnőtté. Ebben az évben, december elején, végezte élete első lelkigyakorlatát a jezsuita Müller Lajos vezetésével. Negyven évvel később ő maga így emlékezett vissza ezekre a napokra: 11 éves voltam, amikor anélkül, hogy ilyen formában rágondoltam volna, vagy így fogalmaztam volna meg, Krisztus zászlaja alá álltam. Halálos bűnt soha, az életem árán sem! Ez az elhatározás komoly és végleges volt. Nem is csak abban állt, hogy a súlyos bűnt kerüljem, hanem tudatos odaállás volt Jézus mellé. Mindig Jézust választani, ez állandóan lelkem előtt állt serdülőkoromban is. Életem első írásbeli elmélkedését kb. 14 éves koromban erről írtam: Jézus vagy Barrabás." Tizenkét éves korában már gyakran és szívesen imádkozott. A szabad időt többször a kápolnában töltötte. Nevelői értékelték szorgalmát, tudását, készséges engedelmességét, de túlságosan zárkózottnak találták. Sokat hallgatott, nehezen nyílt meg. A Sacré-Coeurben részben félreismertek. Nagyon zárkózott voltam, s így nem látták bensőmet. Ők az eleven, mozgékony lányokat szerették és értékelték, én meg inkább visszahúzódó voltam. De nagyon szerettem imádkozniezt nem fedezték fel bennem, s így nem is ápolták. Pedig több lehetett volna belőlem, ha megteszik. Mere de Galbert lő volt az internátus vezetője/ előtt szófián ültem. „Nem tudok magával mit kezdeni" — mondta. A serdülőkorba lépő fiatal lány kétségtelenül nem kapta meg azt a szereteted amelyet családjában élvezett. Kicsit magányosnak, elveszettnek érezte talán magát... Arról sem tudunk, hogy valamelyik társával mélyebb barátságba került volna. Pedig ebben a korban lett volna legnagyobb szüksége segítségre, szere- tetre. Bezárkózásának tehát megvoltak az emberi alapjai. Könnyen elcsúszhatott, hamis jámborság tévútjaira juthatott volna. Hogy nem így történt, annak egyik oka mindenesetre a realitás iránti rendkívüli érzéke volt. Az intézetben sokat kapott lelkileg, amint azt később megállapította. Korát meghazudtoló önállósággal építettebe lelki életébe a hallottakat. Alapvető beállítottságához — hogy Jézust választja — következetesen hűséges maradt. Istent pedig nem lehet nagylelkűségben felülmúlni... Nem gimnáziumot végzett, hanem polgárit. (Az érettségit csak jóval később, a 30-as évek elején tette le.) Az órák német és francia nyelven folytak, sőt a diákoknak szabad idejükben is ezeken a nyelveken kellett beszélniök. Margit szívesen tanulta a nyelveket, így született meg az a döntés, hogy a polgári elvég
