A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

465 hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így tökéletesen egyek legyenek ők is. Ismerje meg ebből a világ, hogy te küldtél engem, és hogy szereted őket, amint engem szerettél." (Jn 17,21—23.) Margit anya megértette, hogy Jézus ezzel a könyörgéssel élete legbelsőbb titkait tárta fel tanítványai előtt. Egy pillanatra fellebbentette a fátylat a végtelen szeretet- egységben élő Szentháromság életéről. Vallott arról a vágyáról, élete vezérfonalá­ról, amelyért megtestesült: hogy ebbe a szentháromságos szeretetközösségbe von­jon be minden embert. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek titokzatos egységében, a Szentháromság titkában Margit anya annak az egységnek az ősképét és legmé­lyebb alapját ismerte fel, amelyért Jézus az emberiség részére könyörgött. A ke­gyelemben élő emberek lelkében mint saját templomában lakó Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek az emberek között máris meglévő egység megvaló­sítója és köteléke. Ez az alapigazság már a huszas évek derekán elevenen tudatá­ba hatolt a fiatal Mester Margitnak, aki levonta belőle a következtetést: Ha mi, keresztények tudunk erről az egységről, amelynek alapja a Szentháromság, ak­kor a legsürgősebb feladatunk az, hogy ezt az egységet minél több emberben tu­datosítsuk, és mindent megtegyünk, hogy az isteni őskép földi mását elevenen megvalósítsuk. A megállapítást egy élet szívós belső munkája követte. Az Istennel és az embertársakkal való egység nevében kellett kialakítania saját jellemét, meg kel­lett találnia a szemlélődés és a cselekvés arányos egységét, a hozzá illő életformát és a közösséget. Az 1938-ban Mester Margit által alapított kis magyar közösséget - Unum Sanctissimae Trinitatis - pár éves működés után rövid időre először a második világháború szórta szét, majd ismét, alig ötéves újrakezdett működés után, a többi feloszlatott magyar szerzetesrend sorsa érte utol. Ő maga ötévi ke­mény börtön és soha meg nem szűnő megpróbáltatások után, két műtét gyötrel­meit végigszenvedve, 1961-ben, mindössze 55 éves korában, meghalt. Munkájának közvetlen, emberi mértékkel lemérhető eredményét nehéz felmutatni. De hogy mennyit szolgált imádsággal és áldozattal az egység ügyé­nek, amely a II. vatikáni zsinat, és azóta is a a keresztény egyházak és szerzetesi közösségek központi gondolata lett, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Ta­lán éppen ez a bizonyítéka Margit anya kiválasztottságának. Közvetlen munkatársai, testvérei, barátai közül még a legtöbben élnek. Az ő emlékezéseiket gyűjti össze ez a kis életrajz, amelynek célja csupán az, hogy megismertesse korunk e kiemelkedő nőalakját, és hogy a II. vatikáni zsinat szel­lemében szolgálja a Jézus kívánsága szerinti egység ügyét. Napfényes gyermekkor Mester Margit Tamásiban született 1906. december 10-én. Születéséről édesanyja később ezt jegyezte fel: Az 1906-os évben augusztusban megvettük a Berta-féle házat 2400 fo­rintért, azaz 4800 koronáért. A ház átalakítását megkezdték szeptem­ber elején. Ugyancsak ez év november 12-én behurcolkodtunk új laká­I

Next

/
Thumbnails
Contents