A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
417 ennek kibővítése a Szentszék és az állam közötti tárgyalások körébe tartozik. A Szentszék a rendszeres tárgyalások során állandóan napirenden is tartja ezt a témát. Viszont több volna az esély a kérdés pozitív eldöntésére, ha a magyar egyház vezetői és a hívek is jelenleginél jobban meg lennének győződve a szerzetesek munkájának szükségességéről. A pápai levél a magyar egyház vezetőinek és híveinek egyaránt figyelmébe ajánlja a szerzetesek munkájának lelkipásztori szükségességét. A továbbiakban a pápa emlékeztet arra, hogy a múltban Magyarországon a világi hívek, férfiak és nők egyaránt, jelentős munkát végeztek a hitoktatásban. Az elemi iskolákban gyakran a tanítók tartották a hittanórákat, de sok képzett h'rtoktatónő is működött az országban. Erre ma is meg volna a lehetőség. A budapesti Hittudományi Akadémián 1978-ban indult levelező tagozat hallgatói gyakorlatilag hitoktatói képzettséget is szereznek. A magyar hatóságok azonban már a levelező tagozat beindításakor, jóelőre kizárták a lehetőséget, hogy a végzetteket az egyház mint hitoktatókat alkalmazhassa. A pápa megítélése szerint a család szerepe a hit elemeinek továbbadásában: a kölcsönös példaadás, a szentségekre való előkészület, a liturgikus ünnepek megülése útján, semmi mással nem helyettesíthető. A családi katekézis alkalmai megelőzik, kísérik és gazdagítják a rendes hitoktatást. A magyar püspöki kar maga is buzdította a hívő családokat hitébresztő szerepük betöltésére. Lékai bíboros az 1977-es, ötödik püspöki szinóduson rámutatott az unokákat nevelő magyar nagymamák jelentős szerepére a hit továbbadásában. (A fiatal szülők már a fakultatív hitoktatás bevezetése után végezték iskolai tanulmányaikat, és sokan egyáltalán nem részesültek semmiféle hitoktatásban, míg a nagymamák valamennyien jártak hittanra.) Az iskolai hitoktatással kapcsolatban a pápa kiemeli a nyolc katolikus középiskolában folyó magas szintű hitoktatás és vallásos nevelés jelentőségét. Ugyanakkor arra kéri a katolikus szülőket, hogy a tapasztalt egyházpolitikai nehézségek ellenére se számolják fel az iskolai hitoktatás törvényes lehetőségét, hanem erősítsék azt, vállalva a beiratással járó kellemetlenségeket. Ez a buzdítás tulajdonképpen a hitoktatóknak is szól, akik - a tapasztalt nehézségek miatt — értelmetlennek látják az iskolai hitoktatásra irányuló erőfeszítéseket. KIÉRTÉKELÉS A Szentszék és a magyar állam között 1963-ban megindult tárgyalások, melyek a katolikus egyház helyzetének jogi normalizálódásához vezettek, lényegében csak személyi kérdéseket rendeztek, de nyitva hagyták és elodázták az egyház sok pasztoráIis problémájának megoldását. II. János Pál pápa jelen levelének jelentősége
