A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
44 oooooooooooooooooooooooooo » Gutkeled nemzetségböl származó Bánfi Lukács, esztergomi érseknek apróságok országos problémákban kellett döntenie. Mindig hite és lelkiismerete szerint igye- oooooooooooooooooooooooooo kezettcselekednL Fiatal korában Párizsban tanult. A magyar főpapság körében ő képviselte legerőteljesebben az előző kor nagy reform-pápájának, VII. Gergelynek elgondolásait, aki 1075-ben zsinattal mondatta ki, hogy az az egyházi ember, aki világi hatalmak kezéből fogad el egyházi hivatalt, érvénytelenül gyakorolja azt, és ha le nem mond róla, kiközösítésbe esik a hivatalosztogató világi főárral együtt. II. Géza király, aki először a Barbarossa Frigyes kegyéből pápáskodó IV. Viktor oldalára állt, Bánfi érsek hatására változtatta meg véleményét, és állt át 1160-ban a törvényes pápa. III. Sándor oldalára. II. Géza király halála után annak 15 éves fiát, III. Istvánt illette a trón. Apjának testvérei, László és István maguknak követelték azt, és a hatalmas bizánci császár segítségével elűzték unokaöccsüket. Bánfi Lukács érsek szembeszállt a császár pártfogoltjaival. Lászlót nem fogadta el királyházén régiségek nak, és nemcsak őt közösítette ki az egyházból, hanem az egész országot interdiktum alá vette (eltiltotta a szentségek kiszolgáltatását). László kétszer is börtönbe vetette, de megtörni nem bírta. Kitartott III. István mellett László halála után is, pedig a főpapság nagyrésze a másik nagybácsi mellé állt, aki IV. István néven két éven át uralkodott. De élesen szembefordult pártfogoltjával is, aki a nagybátyja elleni harcok költségeinek fedezésére az egyházi birtokokat kezdte lefoglalni. Kiközösítette őt is. Nagybátyja halála után III. István hét éven át uralkodott. Lukács érseket külföldön is szentnek tartották. Ötven évvel a halála után Róbert, esztergomi érsek, egyháztartománya püspökeivel együtt, ismételten kérte nagy elődje szenttéavatási perének elindítását. A kiváló magyar főpap mégsem került a magyar szentek közé. Szenttéavatási ügye is a tatárjárás áldozata lett. • AZ ESZTERGOMI FÖEGYHÁZMEGYE — Szent István király alapította még királlyá koronázása előtt, valószínűleg 999-ben. Ez az egyházmegye kapta azt a feladatot, hogy egész Magyarországon az evangélizálás kiindulópontja legyen. E- zért alárendelték a többi szentistváni alapítású egyházmegyét, vagyis a győri, veszprémi, váci és egri püspökségeket is. A 12. században ebből az egyházmegyéből választották le a nyitrai,később (17.század) a szombathelyi, besztercebányai, szepesi, hajdúdorogi, szepesi és rozsnyói egyházmegyéket. III. Károly császár 1715-ben adományozta az esztergomi érseknek „a Római Birodalom hercege” címet, ettől kezdve viselték az esztergomi püspökök a „hercegprímás” titulust. A török időktől egészen 1820-ig az esztergomi érsekek (pl. Pázmány Péter is) Nagyszombatba helyezték át székhelyüket. Az 1260-as évtől kezdve e püspöki szék betöltői a bíborosi rangot is viselik. — Címlapunkon a 120 éves esztergomi székesegyház képét közöltük. •
