A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

395

könyvében — és fiaikat nevelés céljából gondjaira bízták. Azért tették ezt, hogy megfelelő iskolázás után a püspök őket klerikussá szentelje. A Maros-vidéken élő magyar nemzetségek fiaiból kikerült első Csanádi iskolások mestere Valter volt. A legenda szerint a grammatika és a muzsika tudományára oktatta őket”. Tehát a latin nyelv és irodalom ismerete, valamint a zenei oktatás alkotta az iskolázottság gerincét. „Ilyesfajta literatúra birtokában volt az a néhány bencés is, kiket az akkor már fennálló, nagyobbrészt dunántúli kolostorokból Gellért missziós püspökségébe hívott. Hetükről a legenda megemlíti, hogy művelt emberek voltak”.

Gellért püspöknek három művéről történt feljegyzés. Az egyik elveszett, csak azt tudjuk róla, hogy a verduni kolostor híres tudósának, Szent Richárdnak dedikálta. A másik egy viasztáblákra írt fogalmazvány volt, melynek másolatát küldte el egy András nevű papnak. A harmadikból e- gyetlen példány maradt az utókorra. Címe: Fontolgatás a három ifjú énekéről. A Na- bukodonozor által Babilonba hurcolt, tüzes kemencébe vetett, de csodálatosan épen maradt három ifjú hálaénekét magyarázza. A Szentírásban való alapos tájékozottságáról hatszáz idézet tanúskodik. Látszik, hogy sokat forgatta Szent Jeromos leveleit és szentírásmagyarázatait. Szent Ambrustól a Lukács-evangélium és a Teremtés-történet magyarázatát idézi. Szent Ágostont csak kivonatokból, de elég alaposan ismeri, Nagy Szent Gergely ho- míliáit is áttanulmányozta, Beda Venerabilis írása a kulcs a Jelenések Könyvéhez. Szevillai Izidor műve a kora-középkor húsz kötetes teológiai enciklopédiája vagy kéznél volt, vagy legalább részeiben agyában volt elraktározva. De főképpen kitűnik a Pseudo-Dionysios Areopagita és kommentátora, Maximus Confessor alapos ismeretével. Stílusán is nyomot hagyott a minden földit maga mögött hagyó

Szent Gellért, püspök és vértanú 980 - 1046