A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 8. szám

370

elvigyék az evangélium jóhírét „minden teremtménynek": juttassák el a krisztusi felszabadító erőket az emberélet és társadalom minden rétegébe. A család — —az Egyház kicsinyített mása — részesül az Egyház hármas küldetésében: feladata prófétai, papi és királyi (tanító, megszentelő, társadalom-építő).

Prófétai hivatásukat a szülők főképpen a gyermeknevelés által valósítják. A gyermeknevelés elsősorban a családban történik, hitre-nevelés is. A szülők joga az iskola és az iskola világnézetének a megválasztása. Olyan iskolát válasszanak és olyan iskolarendszer kiépítésére törekedjenek, amelyben a képzést és az oktatást a hit szelleme irányítja. Üj, égető feladat a rá nevelés a tömegtájékoztatási eszközök nyújtotta lehetőségek helyes kiértékelésére és használatára. A hitoktatásban és vallási nevelésben szükségesnek mutatkozik a plébánia és a szülők nagyobb együttműködése.

A keresztség, a bérmálás, a házasság Krisztus és az Egyház megszentelő küldetésében részesíti a családot. Ha a család élete át van itatva hittel, reménynyel, szeretettel férj és feleség egymást szentelik meg, ebbe vezetik be gyermekeiket is, főképpen az erkölcsi értékek átadása által. Életük jelzi a világ számára Krisztus és Egyháza egymás iránti szeretetét, és Krisztus szeretete Egyháza iránt rajtuk keresztül árad a világba. A megszenteléssel kapcsolatos mai probléma a közös családi ima és vasárnapi misehallgatás, a hivatások ápolása, a házasság szentségéből fakadó társadalom-megszentelés; a házas-szeretet, a hitvesi tisztaság és a gyermekáldás viszonya.

Krisztus királyi küldetésében is részesül a család. Ez a küldetés a társadalom-építést teszi feladatukká. A család a társadalom alapsejtje, a társas erények első iskolája. Éppenezért az államnak és társadalomnak védenie és erősítenie kell a családot. A család és a személy jogai előbbre valók az állam és a társadalom jogainál. A keresztény családnak külön feladatai is vannak: gondja van rá, hogy az egyházi közösség gyarapodjék és terjedjen, hogy az Egyház az Isten emberszeretetének a jele legyen a világ számára, védje a személy jogait és kovászként erjessze az összemberi társadalmat.

Erre a hármas küldetésre kaptak megbízatást és kegyelmi erőt először a keresztség szentségében. Ezt fejleszti és bontja tovább elsősorban az ember társas kapcsolatai terén a házasság szentségi kegyelme.

Ebből a rövid ismertetésből is nyilvánvaló, hogy kereszténységünket, jövendő kultúránkat és az egész emberiség életét érintő világproblémákkal fognak a püspöki zsinat tagjai viaskodni. A hármas krisztusi küldetés erejében néznek szembe a Rosszal.

A hitvestársaknak mindig kötelességük volt, ma azonban apostolkodásuk főrésze, hogy életük által kinyilvánítsák és bizonyítsák a házassági kötelék föl- bonthatatlan szentségét. Védjék meg a család méltóságát és jogos önállóságát.

AII. Vatikáni Zsinat határozata a Világiak Apostokodásáról, 11. pont