A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 8. szám

364 „Jó lenne, ha felvennének az egyetemre, — ha szerepelhetnék a tévében, — ha bejárhatnám a világot, — ha híres tudós lehetnék, — ha nagy művész lehetnék,..." A sort bármelyikünk folytathatná. A felnőtt ember így beszél: Boldognak érezném magam: „Ha több lenne a fizetésem, - ha nyernék a lottón, - ha lenne nyaralóm, — ha kiemelnének a munkahelyemen, - ha nyugodt családi életem lenne..." Tehát a boldogsághoz mindig valami olyan kellene, ami éppen hiányzik. A szegény ember annak örülne, ha minden nap jóllakhatna és pénzgondok nél­kül élhetne. A beteg ember egészségért odaadná minden vagyonát. Az öreg szeretné, ha fiatalabb lehetne. Akinek pedig ilyen gondjai nincsenek, az szeret­ne minden nap szórakozni, művelődni, zenét hallgatni vagy sokat olvasni. 2. Ml LESZ ÁLMAINKBÓL? Az élet azt mutatja, hogy sok vágyunk nem teljesül. Ha azonban telje­sednek is kívánságaink és boldognak érezzük magunkat, akkor is tudnunk kell, hogy a szerencse nagyon bizonytalan és múlékony. Gondoljunk csak arra, hogy: Sok embert ért már baleset. Hány befutott embert ,,megfúrtak" már. A hatalom birtokosait gyakran a bukás várja. Előfordult már, hogy az öttalálatos nyertes is belehalt az izgalmakba, hogy gyönyörűszép színésznő arcába sósavat öntöttek. Tudunk megsüketült zeneszerzőről, megvakult festőről, megbénult olimpiai bajnokról, megtébolyult feltalálóról. Gyakran a jóbarát is a legnagyobb szükségben hagy el. Nagyon sok a rossz házasság... Aki ilyenekben keresi boldogságát, az előbb-utóbb megtapasztalja, hogy ez a boldogság milyen hamar véget ér. Az emberiség egészének sem teljesedtek még vágyai. Néhány tény: Az emberiségnek kb. kétharmada nap mint nap nem tud jóllakni. Évente több millió ember hal éhen. Százmillióknak még egészséges ivóvíz sem jut. Sok millió azok száma akik nem tudnak írni-olvasni. Természeti csapások, földrengések, tűzvészek és egyéb katasztrófák következté­ben ezrek, százezrek válnak egyik pillanatról a másikra nyomorulttá. Sokféle betegség és járvány pusztítja a népeket. Sok helyen nincs elég orvos, sem gyógyszer. Mindezt a nyomort még gyakran fokozza az emberi önzés és gonoszság, a kizsákmányolás és a háború. 3. VAN-E MEGOLDÁS? Reméljük, hogy az emberiség végül is megoldja legégetőbb problémáit. Ha ez megvalósul, akkor minden embernek jut majd elegendő ruha és táplálék, mindenki megfelelő gyógykezelésben részesül, és béke lesz a földön. De vajon mindez kielégíti-e az emberek vágyait? Akkor már nem lesznek kielégítetlen vágyaink? Vágyaink és elképzeléseink mélyén azt találjuk, hogy az ember szeretné képességeit, személyiségét kibontakoztatni. Boldognak érzi magát, amikor va­lamit sikerült elérnie, amikor úgy gondolja, hogy jó úton halad kibontakozása felé. A földi lehetőségek azonban kevésnek bizonyulnak. Az ember mindig

Next

/
Thumbnails
Contents