A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 8. szám

351 kapcsolatait közösségi ünneplés formájában fejezi ki, azonnal megérződik a kö­zösség kultúrája, szimbólum-rendszere. Ugyanazt a szentmisét más szertartási formákban ünnepük meg az egyiptomi koptok, a szír maroniták, az örmények, a melchiták, a káldok, a bizánci birodalom görög nyelvű keresztényei, a latin szer­tartás követői. Ezt jól látták az ellenreformáció idejének nagy jezsuita misszio­náriusai: Ricci és de Nobili: az egyik a kínai konfúcianizmust és ünneplési formákat, a másikaz indiai bráhmin formákat akarta felhasználni a keresztény hit titkainak szimbolizálására. Sajnos, törekvéseiket rivális missziós csoportok botránkozva nézték és Rómával letilttatták, a keresztény hitterjesztés kárára. Ma, a Vatikáni Zsinat újra megnyitotta a kaput, amikor a hit inkultúrálásáról beszél. A feketének nem kell népe kultúráját levedlenie és a fehér ember kul­túráját átvennie ahhoz, hogy kereszténnyé lehessen. — Mivel Isten hívása lelki fejlődésük, kultúrájuk és történelmük viszontagságainak egy meghatározott pontján éri az egyes népeket, AZ EGYHÁZ MEGVALÓSULÁSI FORMÁJA MINDIG MAGÁN VISELI A KÖRNYEZŐ KULTÜRA JELEIT. Szent István idejében a püspöknek Magyarországon egyházkormányzati és országkormány­zati szerepe volt. Az Egyesült Államokban alkotmányuk kezdete óta ügyelnek az Egyház és Állam szétválasztására, mert sokvaliású az ország és a lelkiismeret szabadságát tiszteletben kívánják tartani. Más volt az Egyház harca a protes­tantizmus, mint a modern ateizmus idejében, más ma az Egyház harca a szo­cialista diktatúrákban, mint a katonai diktatúrákban, vagyis mások az Egyház önmegvalósítási lehetőségei, életének más és más elemei izmosodnak meg vagy satnyulnak el. Milyen irányba hívja az Egyházat a mai világ? Milyen szükségletekre vár választ vagy segítséget tőle? Milyen lehetőségeket nyit meg, milyeneket zár el előtte? És az Egyház mire koncentrálja erőfeszítéseit a történelmileg adott formái, erőviszonyai szerint? Min lehet és min legyen a hangsúly? A bibliai képeket egybefoglalva és végignézve az Egyház történelmileg kifejlődött megvalósulási formáin, az Egyházat végeredményben ÖTFÉLE MÓDON képzelhetjük el. Avery Dulles amerikai jezsuita atya szerint ötféle Egyház-modellt állíthatunk fel: 1. Az Egyház elsősorban intézmény. 2. Az Egyház elsősorban bensőséges lelki kapcsolat, közösség. 3. Az Egyház első­sorban szentség: Krisztus köztünk való üdvözítő jelenlétének a jele és hordozója. 4. Az Egyház elsősorban tanuságtevő, igehirdető, prófétai közösség. 5. Az Egy­ház elsősorban a világ Istentől elgondolt kibontakozásának a szolgája. — Más modellek is elgondolhatok, de ezekben az Egyház csak fogyatékosán valósulna meg és nem teljesíthetné küldetését. Már itt megjegyezzük, hogy az Egyház az 5 megvalósulási formában em­lített értékek egyikéről sem mondhat le: az Egyház megszűnik Egyház lenni, ha nem intézmény, lelki kapcsolat és közösség, ha nem szentség, igehirdető és szolga. A kérdés csak az, melyiken legyen a hangsúly és melyiket rendeljük alá a másiknak. Akármelyiket emeljük ki, lesznek előnyei és hátrányai. Ezek után megkísérelhetjük az Egyházat úgy leírni, hogy ez az öt modell sűrítve bennelegyen. „Az Egyház olyan egyetemes vagy helyi közösség, amely a

Next

/
Thumbnails
Contents