A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
347 csontokból ítélve —: magas, kiemelkedő homlokát, sasorrát, ajkai zártságát, magas, biztos, erős, nyugodt, egyenes test-tartását; akár eredeti vallásosságát, hegyeket mozgató paraszti hitét, bátorságát, sűkszavúságát, mértéktartását, egyenességét, szigorát, emberismeretét. Amikor szabálykönyvében a kolostort nemcsak lelki zárdának, hanem önellátásra berendezett gazdasági egységnek és teljességnek úja le, akkor szüleinek takarékos adminisztrációja állhatott szeme előtt, mely a zavaros időben évszázadokra érvényes gazdasági megoldás lett. Benedek életének összefoglalását az Egyház egyik legnagyobb pápája, I. Nagy Szent Gergely - Róma volt civil polgármestere, majd bencés szerzetes - írta meg. A későbbi Gergely pápa pár évvel született Benedek halála előtt, az életrajz szemtanuk és kortársak tanúságára támaszkodik. A körülbelül 15 éves Benedek házvezetőnő kíséretében az akkori világ központjába megy felsőbb tanulmányok végzésére. Három évig merül bele a tanulmányokba. Ugyanakkor megismeri a dekadens világváros életét, de azzal ellentétbe kerülvén elhagyta Rómát, ahol államférfinak, jogásznak, szónoknak kellett volna magát kiképeznie. Rómától nem nagyon messze, Enfide városkában papi közösség közelében telepszik le, de gyermekkori dajkáját is elhagyva az Anio folyó partján magányba vonul. Miért vonult ez az erős, egészséges, tehetségees, nagyrahivatott ifjú a magányba? Fél a világtól, fél önmagától, de főként azért,mert az Istent féli és keresi. A katakombák hősi századainak elmúlása utáni korszak sok áldozatra és hősiességre vágyó lelket űzött ki a magányba. Rómától mostmár 70 km-re, a szabin hegyek között, a kies fekvésű Tivoli fölött, a Néró császár-épittette mesterséges tó, Subiaco és lukszuspalota romjai alatt egy barlangban ver tanyát Benedek éveken át. Benedek is barlangjából „szertenézett s nem leié honját a hazában”. Serdülőkora elején döntötte meg a barbár Odoaker az ezeréves római birodalmat és tette le a trónról az utolsó császárt. Pár év múlva Odoakert a keleti gót Teodo- rik kúály váltja fel, a keleti gotokat a konstantinápolyi görög Jusztiniánusz tábornokai űzik el Benedek szülőföldjéről, majd ezeket a longobárdok váltják fel később. Ez volt az igazi népvándorlás! Akarva - nem akarva, elmélkedhetett Európa újjáépítésén. Attól a Romá- nusz nevű szerzetestől, aki neki a remete-ruhát adta és az élelmet szállította, megdöbbenéssel hallott Remete Szent Antalról, aki magát leláncoltatta, hogy az élet vissza ne csábítsa. Benedeknek nem volt láncra szüksége, bár ő is küzdött önmagával, a római emlékekkel, de ekkor belevetette testét a csalánba, tüskés bokorba, és legyőzte a test kívánságait. Húsz évig tartott Benedek első és második Subiaco-i tartózkodása, mert időközben híre menvén életszentségének, a közeli Vicovaro-i szerzetesközösség meghívta apátjának. Nem akarta elfogadni. Érezte, hogy ő csak cégérnek kell a bomlott fegyelmű társaság számára. Nem is bírták a vicovariak az új apát gyeplőit és elhatározták, hogy megmérgezik azt, akinek azelőtt könyörögtek, hogy hagyja el értük a béke barlangját. A mérgezett bor pohara darabokra
